Díszhagyma

A díszhagyma a teljes napsütést kedveli, de az enyhe árnyékot is elviseli. Jól mutat sziklakertben, és kiültetett évelők között is.

Természetes élőhelyén száraz hegyvidéken, nyílt erdőkben, gyepeken és bolygatott talajon él.

Áprilisban és májusban, a növekedés és a virágzás idején érdemes több vizet adni. Augusztus–szeptemberben a növény nyugalmi időszakban van, ilyenkor a lomb visszahúzódik.

Termékeny, laza, jó vízelvezetésű, szerves anyagban gazdag talajt kedvel. Megfelel a vályogos, a homokos és a humuszos talaj is, a lényeg a szabad lefolyás.

A hagymák átültetésének ideje szeptember–október.

A tápanyagot márciusban és áprilisban, a hajtásnövekedés kezdetén érdemes pótolni.

A rendetlenné váló lombot virágzás után vágjuk vissza, június–júliusban. Ha nem szeretnénk, hogy a növény magról elszaporodjon, az elnyílt virágzatot is távolítsuk el.

A hagymákat ősszel, szeptemberben és októberben ültessük, a hagyma magasságának nagyjából háromszorosának megfelelő mélységbe. A sarjhagymákat tavasszal is szét lehet választani és újra elültetni.

A télálló fajok a talajban maradhatnak. A fagyérzékeny fajok hagymáját ki kell ásni, és télen át tárolni.

A díszhagyma szaporítható tőosztással, sarjhagymákkal, maggal és szaporítóhagymákkal (bulbillákkal). A tőosztás és a sarjak leválasztása szeptember–október körül történhet.

Magot márciusban és áprilisban lehet szabadba vetni, vagy februárban és márciusban beltérben előnevelni.

Egyes fajok, például az A. triquetrum és az A. ursinum, a kertben gyomosodhatnak, ezért ültetésük előtt érdemes végiggondolni, hova szánjuk őket. A díszhagyma szarvasálló.

Sok faj használatos hagymaként, fokhagymaként, póréhagymaként, metélőhagymaként vagy mogyoróhagymaként. A díszfajok gyakran ehetők, de ízük kevésbé kellemes. Az ehető részek a hagyma, a levél és a virág, a betakarítás ideje június–augusztus.

A hosszan tartó virágzat vágott virágként is használható, a növény pedig méheket és lepkéket vonz.