Császárkorona (Fritillaria imperialis) narancsszínű, lehajló harangvirágai a levélcsokor alatt

Fotó: Sir James, CC BY 3.0, Wikimedia Commons

Fotó: No machine-readable author provided. Magalhães assumed (based on copyright claims)., Public domain, Wikimedia Commons

Fotó: Crusty Da Klown, CC0, Wikimedia Commons

Fotó: Daderot, Public domain, Wikimedia Commons

Fotó: tibi0330, CC BY 3.0, Wikimedia Commons

Fotó: Axel Kristinsson from Reykjavík, Iceland, CC BY 2.0, Wikimedia Commons

Virághagymák Évelők

Császárkorona

Fritillaria imperialis · Liliaceae

Más néven: császárliliom

A császárkorona (Fritillaria imperialis, másik nevén császárliliom) tavaszi hagymás évelő, amelynek 70–120 cm magas szárán a levélcsokor alatt lógó harangvirágok nyílnak. Lassan fejlődik, a hazai teleket takarással jól viseli, és ha egyszer megtelepedett, érdemes évekig zavartalanul hagyni.

Fény: Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
Öntözés: Közepes
Páratartalom: Alacsony
Hőmérséklet: 5–22 °C, min. -26 °C
Nehézség: Közepesen igényes
Magasság: 0,7–1,2 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

KiültetésMetszésSzaporításTápoldatozásTöbb vízVirágzásNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A császárkorona jellemzői

A császárkorona nagy, törékeny, erős szagú, húsos pikkelyű hagymából hajt ki. A szára egyenes és leveles. Az alsó felén fényes, lándzsás, hullámos szélű, legfeljebb 15 cm hosszú zöld levelek állnak örvökben. A levelek nyár elejére elszáradnak, és rókaszerű szagot árasztanak.

A virágok április–májusban nyílnak: lehajló, harang alakú, narancssárga, vörös vagy sárga virágok állnak örvben a levélcsokros szárcsúcs alatt. A tövükben nektárcseppek csillognak. Európában a beporzásukban cinegék és poszáták is részt vesznek. A rókaszerű illat a források szerint az egereket, vakondokat és szarvasféléket távol tarthatja.

Természetes élőhelye Nyugat- és Közép-Ázsia hegyvidéke, Törökországtól és Iraktól Iránon és Afganisztánon át Pakisztánig és a nyugati Himalájáig, ahol sziklás lejtőkön és humuszos talajon él.

Termesztés és gondozás

Fény és elhelyezés

Napos helyre ültesd, de az enyhe árnyékot is elviseli. Túl sok árnyékban a hagyma gyakran nem virágzik. Sziklakertben és konténerben is jól mutat.

Öntözés

A tavaszi növekedés idején, márciustól májusig tartsd egyenletesen nyirkosan a talajt. Júliusban és augusztusban a hagyma nyugalmi időszakban van, ilyenkor hagyd kiszáradni. A megerősödött növény mérsékelten szárazságtűrő.

A hagyma a vizes talajban elrohad, ezért inkább kevesebbet öntözz, mint többet.

Talaj és átültetés

Tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajra van szüksége. A vályog-, az agyagos és a humuszos talajt egyaránt elviseli, sőt a nehéz vagy száraz talajt is. A kémhatás legyen 6,5 és 8 között, vagyis semleges vagy enyhén lúgos.

A hagymát ne bolygasd. Ha cserépben tartod, csak néhány évente, ősszel ültesd át.

Tápozás

Márciusban és áprilisban, a növekedés kezdetén add meg a tápanyag-utánpótlást.

Visszavágás

Miután a lomb nyár elejére elszáradt, a megszáradt szárat és leveleket júniusban–júliusban vághatod vissza.

Ültetés

A hagymákat szeptemberben vagy októberben, kora ősszel ültesd, kb. 15 cm mélyen. A hagymát fektesd az oldalára, hogy a víz ne álljon meg az üreges koronában. A tőtávolság 25–30 cm legyen.

Áttelelés

A császárkorona télálló, a hazai fagyokat jól viseli. Télre takard be mulccsal.

Gyakori problémák

Ha a hagyma puha és rothadó, azt általában a koronában megálló víz vagy a nedves talaj okozza. Ültesd oldalára, jó vízelvezetésű talajba.

Ha nem hoz virágot, valószínűleg megbolygatták a hagymát, vagy túl árnyékos a hely. Hagyd zavartalanul, napos helyen.

A kártevők közül a liliombogár jöhet szóba. Betegségként hagymarothadás, levélfoltosság, rozsda és mozaikvírus fordulhat elő.