Illatos ibolya
Viola odorata · Violaceae
Más néven: március ibolya
Az illatos ibolya (más néven márciusi ibolya, latin nevén Viola odorata) alacsony, fagytűrő évelő, amely tavasszal illatos virágaival díszít. Árnyékosabb kertrészekben talajtakaróként is jól használható, és egyszerűen gondozható.
- Fény
- Félárnyék, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 8–20 °C, min. -30 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 10–20 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Milyen növény az illatos ibolya?
Az illatos ibolya lágyszárú, évelő növény az ibolyafélék (Violaceae) családjából. Alacsony, bokrosodó levélrózsát nevel, amely indákkal szétterjedve idővel sűrű szőnyeget alkot. Magassága általában 10–20 cm, szélessége 20–60 cm, növekedése gyors.
A levelei sötétzöldek, szív alakúak, szélükön csipkések, tőlevélrózsában állnak. Gyéren szőrösek, felszínükön gyakran ráncosak. A virágok illatosak, sarkantyúsak, ötszirmúak, nagyjából 1,5 cm átmérőjűek, tavasszal egyesével nyílnak. A színük lila, ibolyaszín vagy fehér. A termés apró, világoslila, szőrös toktermés, kb. 6 mm hosszú.
Természetes élőhelyei az erdőszélek, tisztások, sövények és árnyékos gyepek. Európában Skandinávia déli részétől kezdve őshonos, megtalálható Északnyugat-Afrikában, a Kaukázusban és Nyugat-Ázsiában is.
Termesztés és gondozás
Fény és helyválasztás
Az illatos ibolya szűrt fényt vagy félárnyékot szeret, a tűző napot nem kedveli. Fák, cserjék alatt, kerítés tövében vagy árnyékos gyepben érzi jól magát.
A túl sötét hely és a túl sűrű állomány viszont kevesebb virágot és megnyúlt hajtásokat eredményez. Ilyenkor ritkítsd az állományt, és adj neki több szűrt fényt.
Talajtakaróként és sziklakertben is jól használható. A virágok a pillangókat és más beporzókat vonzzák, a vaddisznó- és nyúlrágásnak viszont ellenáll a növény.
Öntözés
A talajt tartsd egyenletesen nedvesen, de ne hagyd, hogy vízben álljon. Szárazabb időszakokban öntözd. Június és augusztus között van szükség a legtöbb vízre.
A hosszú, száraz, meleg időszak a takácsatkának kedvez, ezért a rendszeres öntözés a növény védelmét is szolgálja.
Talaj és átültetés
A legjobban a humuszban gazdag, nedves, de jó vízelvezetésű talajban fejlődik. Elviseli az agyagos, a vályogos és a homokos talajt is. A kedvező pH nagyjából 6,0 és 8,0 között van.
Ha cserépben nevelnéd, az átültetésre szeptember a megfelelő idő. Tavaszi tápanyag-utánpótlásra március a javasolt hónap.
Metszés és tisztítás
Késő ősszel, októberben-novemberben távolítsd el a kúszó indákat és a gyenge hajtásokat. Így tavasszal rendezettebb lesz a növény megjelenése, és a terjedését is jobban kézben tarthatod.
Ültetés és vetés
Szabadföldbe áprilisban, májusban vagy szeptemberben érdemes ültetni. A magvetés közvetlenül szabadföldbe júniusban-júliusban történhet, beltéri előnevelésre február-március a megfelelő időszak.
Ültetéskor hagyj elegendő távolságot: a növény indákkal terjed, és egyes kertekben gyomossá válhat. Ha nem szeretnéd, hogy elszaporodjon, korlátozd az indákat.
Cserépben és erkélyen is tartható, ezért kisebb kertekbe és teraszra is jó választás.
Áttelelés
A növény teljesen télálló, a leírások szerint akár -30 °C-ot is kibír, ezért Magyarországon sem igényel külön takarást. A nyugalmi időszaka decembertől februárig tart.
Szaporítás
Három módon szaporítható: tőosztással, maggal és leválasztott hajtásokkal. A szaporításra június és szeptember a legalkalmasabb. Az indák csomóin gyökeret eresztenek, így új töveket könnyen leválaszthatsz.
A tőosztás a túl sűrű, kevésbé virágzó állomány megfiatalítására is jó.
Gyakori problémák
Kártevői közé tartoznak a csigák, a takácsatka és az ibolya-gubacsszúnyog. A betegségek közül a levélfoltosság és a lisztharmat fordul elő.
Ha a levelek foltosak, szedd le az érintett leveleket, és gondoskodj jobb légmozgásról. Ha a levelek lyukasak, csigák okozzák: szedd össze őket kézzel, vagy használj csigaellenes szert. A sárgás, pettyezett levelek takácsatkára utalnak száraz melegben: öntözz szárazság idején, és kerüld a tűző napot. Kevés virág és megnyúlt hajtások esetén oszd meg a töveket, és adj több szűrt fényt.
Gyűjtés és felhasználás
A virágok és a levelek márciusban-áprilisban szedhetők. A virágokat cukrozva, szirupokban, likőrökben és cukrászati készítményekben használják, a fiatal leveleket salátákba is lehet tenni.
A virágok vágott virágként is használhatók.
















































































