Palástfű
Alchemilla mollis · Rosaceae
Más néven: lágyszőrű palástfű
A palástfű (Alchemilla mollis, másik nevén lágyszőrű palástfű) puha, molyhos leveleiről és légies, sárgászöld virágairól ismert évelő. Könnyen gondozható, a hazai teleket is jól viseli, és sűrű, domború bokrával talajtakaróként is szép. Egyetlen kifejezett igénye az egyenletes talajnedvesség.
- Fény
- Napfény vagy félárnyék, Félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 10–24 °C, min. -34 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 30–45 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A palástfű jellemzői
A palástfű a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, lágyszárú évelő. Dús, domborodó, terjedő bokrot nevel, amely puha takarót alkot a talajon. Magassága 30–45 cm, szélessége nagyjából 30–60 cm. Növekedési üteme mérsékelt.
A levelei lágyak, molyhosak, kerekdedek, akár 15 cm szélesek. 9–11 sekély karéjuk van, a szélük fogazott, a színük világoszöld. A leveleken megülnek a vízcseppek, ezért reggel vagy eső után különösen szépek.
Az apró, csillag alakú, sárgászöld virágok légies bugákban nyílnak a lombozat fölött, késő tavasszal és nyáron, főleg júniustól augusztusig. Nem illatosak. A termés apró, jelentéktelen kaszattermés.
A faj őshazája a Keleti-Kárpátoktól a Kaukázusig és Törökországig terjed, Bulgáriát és Romániát is beleértve. Másutt is széles körben termesztik a kertekben.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A palástfű a napos helytől az árnyékig sokféle fényviszonyt elvisel, a napos és a félárnyékos hely a legjobb számára. Szárazabb környezetben a teljes napon a levelei megéghetnek. Ilyenkor a félárnyék a biztonságosabb választás.
Különösen jól mutat cserjék vagy fák alatt, ágyások szélén, szegélynövényként és talajtakaróként. Konténerbe is ültethető. Vágott virágnak is használható.
Öntözés
A palástfű minden talajtípuson egyenletes nedvességet kíván. A szárazságtűrése gyenge, ezért száraz időszakban ne hagyd kiszáradni. Júniustól augusztusig, a nyári hónapokban öntözd bőségesebben. A talajtakarás segít megtartani a nedvességet.
Talaj és osztás
Szinte bármilyen talajban megél, ha az nedves marad: jó a vályog, az agyag és a humuszban gazdag föld is. A talaj legyen nedves, de jó vízelvezetésű.
A túlzsúfolt tövet néhány évente érdemes szétosztani, tavasszal (márciusban, áprilisban) vagy ősszel (szeptemberben). Cserépben tartott növénynél is ez az átültetés ideje.
Tápanyag-utánpótlás
Kevés tápanyagot igényel. Áprilisban elég egy réteg komposzt a töve köré.
Metszés és visszavágás
Az elnyílt virágokat és a megviselt leveleket nyírd vissza, így a bokor rendezett marad, és az önvetés is mérsékelhető. Erre leginkább júliusban és augusztusban van szükség.
Ültetés
Tavasszal (áprilisban, májusban) vagy ősszel (szeptemberben) ültesd, nedves talajba, lehetőleg cserjék vagy fák alá. A tőtávolság kb. 40 cm.
Áttelelés
A palástfű teljesen télálló, akár -34 °C-ot is kibír. A lombja télen elszárad, tavasszal újra kihajt. A téli nyugalmi időszak nagyjából novembertől februárig tart, ilyenkor nincs vele különösebb teendő.
Szaporítás
Osztással és maggal szaporítható. Az osztás ideje március, április vagy szeptember. Vetni márciusban, áprilisban vagy szeptemberben lehet szabadba, februárban-márciusban pedig beltérben előnevelhető.
Figyelj rá, hogy bőven magot hullat, és invazívvá is válhat. Ha nem szeretnél sok magoncot, a magképzés előtt vágd le a virágokat.
Gyakori problémák
Megperzselődött levélszélek: oka száraz talaj vagy tűző nap. Öntözd meg, takard le a talajt, és ha kell, ültesd félárnyékosabb helyre.
Sok magonc: oka a bőséges önvetés. Virágzás után, még a magérés előtt vágd le a virágokat.
Felhasználás
Virágai júniusban és júliusban vághatók, kedvelt vágott virág. A palástfű beporzóbarát, vonzza a lepkéket, a nyulak és a szarvasok általában elkerülik.
Gyakran mondják hagyományos gyógynövénynek is, bár egyes források ezt rokon fajokhoz kötik.
















































































