Pénzlevelű lizinka

A napos helyet és a félárnyékot egyaránt jól viseli, a foltos árnyékot is elfogadja. Az aranyló levelű fajták világosabb helyen színeződnek a legszebben.

Különösen jó választás tavak és vizes élőhelyek szélére, nedves kertrészekbe, talajtakarónak, valamint függőkosárba vagy konténer szélére, ahonnan lecsüngő hajtásai szépen látszanak. Erkélyen is nevelhető.

Állandóan nedves talajt szeret. Az időszakos elöntést és a rövid szárazságot is kibírja, de a forró napon kiszáradó talajban a levelei megperzselődnek. Ilyenkor öntözzük meg, és ha lehet, adjunk neki egy kis árnyékot.

Júniustól augusztusig, a virágzás idején érdemes több vizet adni.

A legtöbb talajon megél, feltéve, hogy nedves marad: jó a vályog, az agyag, a homokos és a humuszos föld is. A pH-ra nem érzékeny, a savanyútól a lúgosig (nagyjából 5,5-8) elfogadja. A víztartó talajt kedveli.

Edényben nevelve március-áprilisban érdemes átültetni. Elegendő egy 20-30 cm-es cserép.

Csak olyan helyre ültessük, ahol a terjedését meg lehet fékezni, például cserépbe, kosárba vagy tómedence szélére. Gyepszegély és virágágyás mellé nem ajánlott.

Kiültetni áprilisban, májusban vagy szeptemberben érdemes, megfelelő tőtávolság 30 cm. Magról is szaporítható: vetés márciusban-áprilisban, beltérben februárban-márciusban.

A hajtásokat vissza lehet vágni, vagy a kúszó indákat ki lehet emelni, így tartható kordában a növény. A metszés ideje március és szeptember.

A szomszédos növényeket elnyomhatja, mert szárai a talajon könnyen gyökeret eresztenek. Ezért tartsuk cserépben vagy szegélyezzük be, és az eltávolított szárdarabokat mind gyűjtsük össze.

Teljesen télálló, a hideget akár -34 °C-ig kibírja, így a megszokott hazai téli mínuszokat is. Hideg télen a lombja visszafagyhat. A nyugalmi időszak januárban-februárban, valamint novemberben-decemberben van.

Legegyszerűbben tőosztással vagy szárdugványozással szaporítható, áprilisban, májusban vagy szeptemberben. Mivel a szárak a csomóknál maguktól is gyökeret eresztenek, a növény könnyen megered.

A leggyakoribb gond a túlzott terjedés: a szárak a földön gyökeret vernek és elnyomják a szomszédos növényeket. Cserépben tartva vagy szegélyezéssel előzhető meg, a szárdarabokat pedig teljesen el kell távolítani.

Nedves, párás körülmények között rozsda és levélfoltosság jelenhet meg. Ilyenkor szedjük le az érintett leveleket, és gondoskodjunk jobb szellőzésről.

A megperzselődött levelek oka általában a száraz talaj tűző napon; öntözéssel és némi árnyékolással orvosolható.