Tőzegáfonya
Vaccinium macrocarpon · Ericaceae
Más néven: amerikai tőzegáfonya, cranberry
A tőzegáfonya (amerikai tőzegáfonya, cranberry, Vaccinium macrocarpon) alacsony, kúszó, örökzöld cserje, amely ehető piros bogyót terem. Lápos, savanyú talajon érzi jól magát, ezért nem a legkönnyebb kerti növény, de a hazai telet jól bírja. Talajtakarónak és nedves kertrészekbe egyaránt ültethető.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Magas
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 10–24 °C, min. -34 °C
- Nehézség
- Igényes
- Magasság
- 10–30 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Milyen növény a tőzegáfonya?
A tőzegáfonya a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozik. Eredetileg Kanada középső és keleti részén, valamint az Egyesült Államok északkeleti és észak-középső vidékein él, az Appalache-hegységben délen egészen Észak-Karolináig és Tennessee-ig. Európa egyes részein is elvadult. Természetes élőhelye a savanyú láp, a mocsár és a nedves, homokos vagy tőzeges talaj.
Kúszó, indás cserje, amely gyöktörzsekkel terjed, a hajtásai pedig felfelé ívelnek. Kis, fényes, bőrszerű, ovális levelei 1-2 cm hosszúak: tavasszal bronzosak, nyáron zöldek, fonákjuk fehéres, ősszel pedig rézszíntől lilásig terjedő árnyalatot öltenek. Virága május és július között nyílik, lehajló, rózsaszín, a szirmai erősen hátrahajlanak, így középen szabadon áll a portokkúp. A 9-14 mm átmérőjű, kerek, piros, savanyú bogyók késő nyártól késő őszig érnek. A növekedése mérsékelt.
Termesztés és gondozás
Fény és helyválasztás
A tőzegáfonya teli napon fejlődik a legjobban, az enyhe félárnyékot is elviseli. Érdemes kerti tó mellé, nedves, lápos kertrészbe ültetni, vagy alacsony talajtakarónak használni.
Öntözés
A tőzegáfonya vízigénye magas: a talaja legyen állandóan nedves, az időszakos vízborítást is elviseli. Szárazságot egyáltalán nem tűr. Júniustól augusztusig különösen fontos a bőségesebb öntözés.
Ha a hajtások megbarnulnak vagy összeszáradnak, ennek oka többnyire a szárazság vagy a hőség. Ilyenkor tartsa egyenletesen nedvesen a talajt, és mulcsozza a növény környékét.
Talaj
Savanyú, tőzeges vagy homokos, szerves anyagban gazdag talajra van szüksége, a megfelelő pH 4,0 és 5,2 közötti. Ha a talaj pH-ja túl magas, vashiányos klorózis jelentkezik: a levelek sárgulnak, de az erek zöldek maradnak. Ilyenkor savanyítsa a talajt, és használjon erika- vagy rododendronföldet (ericaceous compost).
Gyökérzete sekély, szélesen terjedő gyöktörzsekből áll, ezért a növényt nehéz átültetni.
Ültetés
Savanyú, nedves talajba, teli napra ültesse, áprilisban, májusban vagy szeptemberben. Nem szereti a zavarást, ezért ha az átültetés elkerülhetetlen, végezze óvatosan.
Tápanyag-utánpótlás
A tápanyag-utánpótlás ideje áprilistól májusig tart.
Metszés
A metszést márciusban vagy áprilisban végezze.
Áttelelés
A tőzegáfonya fagytűrő, a leírások szerint -34 °C-ig életben marad, a tipikus -20 °C körüli hazai téli mélypont tehát nem jelent gondot. Nyugalmi időszaka január-február, illetve november-december.
Szaporítás
Szaporítható szárdugvánnyal, bujtással és tőosztással, áprilistól júniusig.
Gyakori problémák
Sárguló levelek zöld erekkel: klorózis, amelyet a talaj túl magas pH-ja okoz. A megoldás a talaj savanyítása és erikaföld használata.
Barnuló, összeszáradó lombozat: szárazság vagy hőség a háttérben. Tartsa a talajt állandóan nedvesen, és mulcsozzon.
Betakarítás és felhasználás
A bogyók szeptembertől novemberig szedhetők. A savanykás gyümölcsből szósz, zselé, gyümölcslé és szárított gyümölcs készül; a nemzetközi termesztésben a fajt láptípusú ültetvényeken termesztik. A bogyót és levét hagyományosan egyes húgyúti fertőzések megelőzésére használják, bár ennek bizonyítékai nem egyértelműek.
A virágok a méhek és lepkék táplálékforrásai, a bogyókat madarak és kisemlősök is fogyasztják.
















































































