Martilapu
Tussilago farfara · Asteraceae
Más néven: martilapu tea, lapu, lókörmű martilapu
A martilapu korán tavasszal, még a levelei előtt nyílik, és sárga virágaival az első méhlegelők közé tartozik. Igénytelen, teljesen télálló évelő, de föld alatti tarackjaival könnyen szétterjed, ezért ültetés előtt érdemes végiggondolni, hová kerüljön.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 8–20 °C, min. -30 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 5–20 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Milyen növény a martilapu?
A martilapu (Tussilago farfara) a fészkesvirágzatúak családjába tartozó, alacsony, 5–20 cm magas, lágyszárú évelő. Föld alatti tarackjaival telepeket, sűrű foltokat alkot, ezért talajtakaróként is használható.
A gyermekláncfűre emlékeztető sárga virágfejei kora tavasszal nyílnak, pikkelyes száron, a levelek előtt. A nagy, kerekded vagy szívalakú, szögletesen fogas zöld levelek virágzás után jelennek meg, és nyár elején visszahalnak. A termések apró, fehér bóbitás magvak, amelyeket a szél terít szét.
Természetes élőhelye Európa, Észak-Afrika, valamint Nyugat-, Közép- és Észak-Ázsia. Szívesen nő feltört, bolygatott talajon, utak és ösvények mentén, folyópartokon, agyagos vagy nedves talajon. Ezen tulajdonságai miatt Észak-Amerikában inváziós fajnak számít.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A martilapu a nyílt, napos helyeket szereti, de a napos és a félárnyékos helyen is megél. Szabadföldi növény, a hazai telet gond nélkül kibírja. Cserépben vagy erkélyen tartani nem ajánlott.
Öntözés
A mérsékelten nedves, akár kissé vizenyős talajt is jól tűri. Megeredése után gyakorlatilag nem igényel gondozást, külön öntözni jellemzően nem kell.
Talaj
A nehéz, vályogos vagy agyagos, nedvességtartó talajt kedveli. Legjobban a semleges és lúgos közötti, nagyjából 6,5–8,0 pH-jú talajban fejlődik.
Tápanyag-utánpótlás
Műtrágyázásra nincs szükség.
Ültetés és vetés
Magról márciusban és áprilisban vethető. Kiültetni márciusban, áprilisban, valamint szeptemberben és októberben lehet.
Az ültetőhelyet gondosan válasszuk meg, mert a növény tarackjaival és magjaival egyaránt terjed.
Áttelelés és nyugalmi időszak
Teljesen télálló: a -30 °C-ot is elviseli, a jellemző hazai téli mélypont pedig körülbelül -20 °C. A levelei nyár elején elhalnak, a növény pihen. A nyugalmi időszak január, július, augusztus és december. Kora tavasszal újra virágzik.
Szaporítás
A martilapu magról, tőosztással és tarackdarabokkal is szaporítható. Az osztást és a tarackok szétválasztását szeptemberben és októberben érdemes elvégezni.
Gyakori gond: a terjedés
A legfőbb probléma az erőteljes terjedés, amelyet a tarackok és a bőséges magtermés okoz. Gyökérgáttal lehet korlátok között tartani, a magfejeket pedig érdemes eltávolítani, mielőtt a szél szétviszi a magokat.
Hasznosítás
A levelét a népi gyógyászatban hagyományosan teaként vagy szirupként használták köhögésre és légúti panaszokra. A májkárosító hatás miatti aggályok azonban Németországban tiltásokhoz vezettek.
Cukrászati alapanyagként is használták, például martilapucukorkához, de az alkaloidtartalom miatt ez nem ajánlott. A virágai a méheknek korai pollent és nektárt kínálnak, a növényen egyes molylepkék hernyói is táplálkoznak.











































































