Fehér here

Trifolium repens · Fabaceae

Más néven: fehérhere, gyepdetektor

A fehér here (más néven fehérhere vagy kúszó here, latinul Trifolium repens) alacsony, kúszó évelő, amely gyökerező indákkal gyorsan összefüggő szőnyeget alkot. Könnyen gondozható, a hazai teleket is bírja, és a méheknek is értékes. A gyepben viszont gyomként is viselkedhet.

Fény: Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
Öntözés: Közepes
Páratartalom: Mérsékelt
Hőmérséklet: 10–24 °C, min. -40 °C
Nehézség: Igénytelen
Magasság: 10–20 cm

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésMetszésSzaporításTöbb vízVirágzásBetakarításNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A fehér here jellemzői

A fehér here a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, lágyszárú évelő. Alacsony, gyepszerű szőnyeget képez: 10–20 cm magasra nő, és 30–100 cm szélességben terjed. Indái a szárcsomóknál gyökeret eresztenek, ezért gyorsan növekszik.

Levelei háromosztatúak, hosszú nyélen ülnek. A levélkék simák, elliptikusak vagy tojásdadok, többnyire halvány, félholdas rajzolattal. A virágzat kerekded fej, 40–100 apró, fehér, olykor rózsaszínes vagy krémes árnyalatú virággal. Külön virágszáron emelkedik a lombozat fölé, és májustól szeptemberig nyílik. Termése apró, barna hüvely 4–6 maggal.

Gyökerén nitrogénkötő gyökérgümők élnek. Eredeti hazája Európa, Nyugat- és Közép-Ázsia, valamint Észak-Afrika egyes részei. Természetes élőhelye a rét, legelő, gyep, útszél és szántóföldek széle. Talajtakaró növényként is használható.

Termesztés és gondozás

Fény és elhelyezés

Teljes napfényben érzi legjobban magát, de a félárnyékot is elviseli. Szabadtéri növény, a magyarországi telet takarás nélkül is átvészeli. Ott érdemes ültetni, ahol összefüggő, alacsony talajtakaró vagy gyepkiegészítő növényt szeretnénk.

Gyorsan és erőteljesen terjed indákkal és magvetéssel is. A gyepben gyomként viselkedhet, de komoly invazív fajnak nem számít. Ezt érdemes figyelembe venni, ha rendezett pázsit közelébe szánjuk.

Öntözés

Az egyenletesen nedves talajt kedveli. A szárazságtűrése alacsony, ezért száraz időszakban az öntözés zölden tartja. Júliusban és augusztusban érdemes több vizet adni.

Talaj

A legtöbb kerti talajban megél. A termékeny, nedves vályogban fejlődik a legszebben, de az agyagos és a humuszban gazdag talajt is jól viseli. A talaj kedvező kémhatása nagyjából pH 5,5–7,5. A talaj legyen nedves, de jó vízelvezetésű.

Tápanyag-utánpótlás

Kevés tápanyagot igényel, mert a nitrogént maga megköti. Kerüljük a nitrogénben gazdag műtrágyákat.

Nyírás

A kaszálás vagy visszavágás sűrűn tartja, és erőteljes újrahajtásra ösztönzi. Erre áprilistól szeptemberig van lehetőség.

Vetés és ültetés

A magot a talaj felszínére kell szórni, tavasszal (áprilisban, májusban) vagy kora ősszel (augusztusban). Gyepbe vagy legelőre füvekkel keverve érdemes vetni.

Áttelelés

Teljesen télálló. Kemény teleken a lombja megritkulhat vagy elszáradhat, tavasszal azonban újra kihajt. A nyugalmi időszaka január–február és november–december.

Szaporítás

Magvetéssel vagy tőosztással szaporítható. A tőosztásra áprilisban, májusban és szeptemberben van lehetőség. Mivel az indák a szárcsomóknál gyökeret eresztenek, a növény magától is könnyen terjed.

Betegségek

Ismert betegsége a lóhererák. Az egyenletes nedvesség mellett is ügyeljünk a jó vízelvezetésű talajra.

Felhasználás és hasznosság

A levele és a virágfeje ehető, nyersen vagy főzve is, és teának is szárítható. Gyűjteni júniustól augusztusig lehet.

A fehér here nektárnövény méheknek és lepkéknek, egyes lepkefajok hernyóinak tápnövénye is, a legelő állatok számára pedig értékes takarmány.