Ligeti zsálya
Salvia nemorosa · Lamiaceae
Más néven: díszzsálya
A ligeti zsálya (más néven Salvia nemorosa, kerti zsálya vagy díszzsálya) bokrosodó, évelő növény, amely júniustól szeptemberig tömött, kék-ibolya virágfüzéreket hoz. Könnyen nevelhető, a hideg magyar teleket is jól bírja, a szárazságot pedig szintén jól tűri. Ágyások előterébe, napos szegélyekbe való.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Alacsony
- Páratartalom
- Alacsony
- Hőmérséklet
- 15–28 °C, min. -30 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 30–90 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Milyen növény a ligeti zsálya?
A Lamiaceae (ajakosok) családjába tartozó, lágy szárú évelő. Tövéből sok leveles szár indul, így egyenes, bokrosodó termetű növény lesz belőle. Magassága 30 és 90 cm közötti, szélessége 30–60 cm.
Levelei zöldtől szürkészöldig terjedő színűek, lándzsásak vagy tojásdadok, 8–15 cm hosszúak, ráncosak, szélük fogas. Megdörzsölve illatosak.
A kicsi, ajakos, ibolyakék virágok sűrű örvökben ülnek a füzérszerű virágzatokon. A vörösesibolya murvák és csészék színessé teszik a virágzatot. Virágzik júniustól szeptemberig, és visszavágás után újra virágot hoz. A virágszínek között ibolya, kék, rózsaszín, fehér és lila is előfordul. Termése négy egymagvú makkocskára esik szét.
Hazája Közép- és Délkelet-Európa, a Kaukázus, Irán és Közép-Ázsia egészen Afganisztánig; nyílt erdőkben, ligetekben, száraz réteken és sztyeppéken nő.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
A legtöbb virágot teljes napfényen hozza, de a részleges árnyékot is elviseli. Ha túl árnyékos helyre kerül, a szárai könnyen elfekszenek, ezért válasszon napos, nyitott helyet.
Öntözés és páratartalom
Amíg meg nem erősödik, mérsékelten öntözze. Utána már csak hosszan tartó szárazságban van szüksége vízre, mert a szárazságot nagyon jól tűri. A pangó vizet nem kedveli. Alacsony páratartalommal is megelégszik.
Talaj
Átlagos vagy sovány, jó vízáteresztő talajt szeret. A homokos vagy kavicsos keverék a legalkalmasabb neki, de az agyagos vályog és a meszes talaj is megfelel. A talaj kémhatása 6,0 és 8,0 közötti lehet.
Tápanyag-utánpótlás
Tápoldatozásra áprilisban lehet szükség. Ne vigye túlzásba: a túl gazdag talajban a szárak elfekszenek, a soványabb hely jobb neki.
Metszés és visszavágás
Amikor az első virághullám elvirágzik (nyáron, júliusban-augusztusban), vágja vissza a szárakat a tő melletti levelekig. Így újabb virágzásra serkenti a növényt.
A régi, elszáradt növényi részeket márciusban, kora tavasszal vágja le.
Ültetés
Tavasszal (májusban, júniusban) vagy kora ősszel (szeptemberben) ültesse. Hármas vagy nagyobb csoportokban mutat a legjobban, az ágyások előterében.
Áttelelés
Teljesen télálló, akár –30 °C-ig is kibírja. A lombot a tél folyamán nyugodtan meghagyhatja, a rendrakást pedig elvégezheti kora tavasszal. A nyugalmi időszak januárra, februárra, novemberre és decemberre esik.
Szaporítás
Magról, szárdugványról és tőosztással is szaporítható. Szabadba áprilisban és májusban vethet, beltérben pedig márciusban és áprilisban. A szaporításra legalkalmasabb idő április, május és szeptember.
Gyakori problémák
Ha a szárak elfekszenek, a talaj valószínűleg túl tápanyagdús, vagy a hely túl árnyékos. Ültesse át soványabb, napos helyre, és virágzás után vágja vissza.
Ha nyár végén kevés a virág, a lehervadt füzérek maradtak a növényen. Vágja vissza őket a tő melletti levelekig, hogy a második virágzás beinduljon.
A csigák megrongálhatják, a szarvas és a nyúl viszont ritkán rágja meg.
Felhasználás
Vágott virágnak is használható. A szedés ideje június–augusztus.
A hasznosítás mellett a környezetnek is jó: a méheket és a lepkéket vonzza.
Levelét hagyományosan a török népgyógyászatban vérzéscsillapításra, Oroszországban pedig hasmenés és vérzés ellen használták.

















































































