Verbena bonariensis
Verbenaceae
Más néven: magas verbéna, óriás vasfű, ernyős verbéna
A Verbena bonariensis légies, magasra növő, lila virágú növény, amely nyártól késő őszig virágzik, és a pillangókat, méheket is vonzza. Nálunk a telek általában túl hidegek hozzá, ezért egynyáriként vagy védett helyen, cserépben érdemes nevelni.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 15–28 °C, min. -12 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 0,6–1,8 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A növény jellemzői
A Verbena bonariensis, más néven magas verbéna, óriás vasfű vagy ernyős verbéna, a Verbenaceae családba tartozó lágyszárú évelő. Dél-Amerika mérsékelt övi és szubtrópusi tájairól származik: Peru, Brazília, Paraguay, Uruguay, Argentína és Chile területén őshonos.
Általában 60–180 cm magasra és 30–90 cm szélesre nő, fejlődése gyors. Szára karcsú, drótszerű és szögletes, az egész növény magas, légies megjelenésű; idővel a töve elfásodhat. A levelek lándzsa alakúak, fogazottak, sötétzöldek, és tőlevélrózsát alkotnak. A száron feljebb kisebbek, és fülszerű nyúlványokkal átfogják a szárat.
A virágok aprók, csövesek és lilák, 5–8 cm átmérőjű, lapos, ernyős virágzatban nyílnak júliustól októberig, és illatosak. Termése apró barna tok, amely magocskákra esik szét.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A legbőségesebben teljes napsütésben virágzik, de a félárnyékot is elviseli. Árnyékosabb helyen a szárai könnyen megnyúlnak és eldőlnek.
A karcsú szárak nem adnak sűrű takarást, ezért csoportosan, foltokban ültetve mutat a legjobban. Kavicságyba, szárazabb kertrészbe, erkélyládába vagy nagyobb dézsába is illik, és vágott virágnak is használható.
Öntözés és páratartalom
Amíg meg nem erősödik, egyenletes nedvességet igényel. Utána az átlagos vagy szárazabb körülményeket is jól tűri, a szárazságtűrése közepes. Júniustól augusztusig, a nagy melegben érdemes többet öntözni.
A páraigénye közepes. Öntözéskor a talajra locsoljunk, ne a levelekre, mert a nedves lombozat kedvez a lisztharmatnak.
Talaj
Sokféle talajon megél: vályog-, homokos és agyagos talajon is, sőt a szegényebb, szárazabb földet is elviseli. A legjobban a jó vízelvezetésű, de nem kiszáradó talajban érzi magát. A kedvező talaj-pH 5,5 és 8 közötti.
Cserépben is lehet nevelni; ilyenkor fontos a jó vízelvezetés.
Ültetés és vetés
A palántákat fagymentes időben, májusban-júniusban érdemes kiültetni, csoportosan, kb. 40 cm tőtávolságra. A magról nevelt növény már az első évben virágzik.
A magokat februárban-márciusban otthon, beltérben lehet elvetni, vagy áprilisban-májusban közvetlenül a helyükre.
Metszés
Virágzás után a szárakat 30–60 cm-re vissza lehet vágni. Ha a száraz szárakat állva hagyjuk, a szárban fészkelő méheknek nyújtanak menedéket. Ilyenkor a végső visszavágás márciusban-áprilisban esedékes.
Az önvetést az elnyílt virágok időben történő levágásával lehet korlátozni.
Áttelelés
A hideg telű vidékeken egynyári növényként nevelik, vagy mulccsal védik. Nálunk nem számíthatunk arra, hogy a szabadban megbízhatóan átvészeli a telet: nagyjából -12 °C-ig bírja, a jellemző téli mélypontok pedig ennél hidegebbek lehetnek.
A fagyvédelem ideje októberre-novemberre esik. A cserepes példányokat védett helyre érdemes vinni. A pihenőidőszak novembertől februárig tart. Magot is hullat, így tavasszal újra lehet vetni, illetve a magoncok is kikelhetnek.
Szaporítás
Magról, szárdugványról és tőosztással is szaporítható. A dugványozás és az osztás ideje májusra-júniusra esik.
Gyakori problémák
Fehér, lisztes bevonat a leveleken: lisztharmat. Segít a jobb szellőzés, és ne locsoljuk felülről a növényt.
Dőlő, lompos szárak: túl sok árnyék vagy túl sok tápanyag okozza. Vigyük napos helyre, és ne trágyázzuk.
Sok nem kívánt magonc: az erős önvetés miatt. A virágokat még a magérlelés előtt vágjuk le. Bizonyos országokban gyomként vagy inváziós növényként tartják számon, ezért érdemes kordában tartani.
Felhasználás
Vágott virágnak jól használható. A pillangók, a méhek és a kolibrik is látogatják, a száraz, üreges szárakban pedig méhek fészkelhetnek. Szikláskertbe is illik.


























































































