Magyar tölgy
Quercus conferta · Fagaceae
Más néven: quercus frainetto, olasz tölgy
A magyar tölgy (Quercus conferta, más néven Quercus frainetto vagy olasz tölgy) nagy termetű, lombhullató fa, amely a hideg telű, meleg nyarú közép-európai éghajlaton is megél a szabadban. Nagy, mélyen karéjos leveleiről könnyen felismerhető, és idős korában is keveset kér a kertésztől. Cserébe sok helyet igényel, és nem viseli a meszes talajt.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 10–25 °C, min. -23 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 15–38 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A magyar tölgy jellemzői
A magyar tölgy a Fagaceae családba tartozó, lombhullató fa. Őshazája Délkelet-Európa: a Balkán, Olaszország és Románia egyes részei, Magyarország és Törökország. Természetes élőhelye a nehéz, savanyú, meszet nem tartalmazó talajú lomberdő, ahol a talaj nyáron száraz, tavasszal időnként vizenyős. Fő elterjedési területe a Balkán.
Magassága általában 15-38 m, lombkoronájának szélessége nagyjából 10-20 m. Növekedése mérsékelt. Egyenes törzset és magas, ovális vagy gömbölyded koronát nevel.
A levelei kifejezetten nagyok, 15-25 cm hosszúak, 6-10 mély, egymással párhuzamos karéjjal, amelyek gyakran tovább tagolódnak. Felül sötétzöldek, fonákjukon világosabbak, rozsdás szőrűek. Ősszel barna, sárga vagy narancssárga árnyalatot kapnak.
A virágai feltűnéstelenek: tavasszal, áprilisban és májusban a lecsüngő barkák (hím virágok) és a különálló termős virágok ugyanazon a fán nyílnak. A makk világosbarna, kb. 1,5-3,5 cm, pikkelyes, szőrös kupacsban, többnyire csoportosan ül, és nagyjából 6 hónap alatt érik.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A legjobban teljes napon díszlik, de félárnyékot is elvisel. Mivel nagyra nő, olyan helyre ültessük, ahol a koronának és a gyökérzetnek is bőven van tere: a javasolt tőtávolság kb. 15 m. Kis kertbe nem való.
Öntözés
Fiatalon rendszeres öntözést kér. A begyökeresedett fa már jól tűri a szárazságot, ezért felnőtt példánynál ritkán kell beavatkozni. Ha mégis öntözünk, a legnagyobb szükség júniusban, júliusban és augusztusban van. Az állandó vízborítást vagy a pangó vizet a gyökerek nem bírják.
Talaj
Nehéz, savanyú, de jó vízelvezetésű, agyagos vagy vályogos talajt szeret. Az ideális pH nagyjából 4,5 és 6,5 között van. A meszet nagyon rosszul viseli, ezért meszes, lúgos kertbe ne ültessük.
Metszés
Alig igényel metszést. A száraz vagy egymást keresztező ágakat télen, nyugalmi időszakban, januárban-februárban érdemes eltávolítani.
Ültetés
Fiatal növényt ültessünk ősszel (október-november) vagy tavasszal (március-április). Olyan helyet válasszunk, ahol nincs meszes talaj, és nem áll meg a víz. Számoljunk azzal, hogy a fa sok helyet foglal el.
Áttelelés
Teljesen télálló, a fagyot a szabadban jól viseli, nagyjából -23 °C-ig. A nyugalmi időszaka novembertől februárig tart, külön téli védelemre nincs szükség.
Szaporítás
Magról vagy oltással szaporítható. A makkot októberben szedjük, a vetés októberben-novemberben történik.
Gyakori problémák
A levelek sárgulását leggyakrabban meszes, lúgos talaj okozza; ilyenkor savanyú talajba kell ültetni. Ha a fa gyökérzete tönkremegy, azt rendszerint az áradás vagy a pangó víz váltja ki, ezért gondoskodjunk jó vízelvezetésről.
Kártevők közül fúrók, hernyók, gubacsképzők és pajzstetvek jelenhetnek meg. Betegségként tuskógomba okozta gyökérrothadás, levélfoltosság, gyökérnyaki rothadás és gyökérrothadás fordulhat elő.
Makk és kerti haszon
A makkot októberben lehet szedni. A fa a környezetének is hasznos: sok lepke- és molylepkefaj hernyója él rajta, a makkot pedig madarak és apró emlősök fogyasztják. A virágzás április-májusban a beporzóknak is hasznos.









































































