Kékperje
Molinia caerulea · Poaceae
Más néven: molinia, nyugati kékperje, közönséges kékperje
A kékperje (Molinia caerulea) lombhullató, csomós növésű díszfű, amely nyár végén lilás árnyalatú, légies virágzatot hoz. Napos, nedves, savanyú talajon érzi jól magát, a fagyot kb. -29 °C-ig bírja. Kezdetben lassan fejlődik, de kevés gondozást kér.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Magas
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 12–22 °C, min. -29 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 0,3–1,5 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A kékperje jellemzői
A kékperje (más néven molinia vagy nyugati kékperje) a perjefélék családjába tartozó, lombhullató évelő. Sűrű, gyepes csomókat képez: az alacsony levélcsomó fölé ívelő vagy egyenes virágszárak emelkednek. Magassága általában 30 és 150 cm között változik, szélessége 30-60 cm. A növekedése lassú.
Levelei laposak, keskenyek, hegyesek, legfeljebb kb. 45 cm hosszúak és 0,6 cm szélesek, zöldek, felül olykor enyhén szőrösek. Ősszel sárgás, narancsos színt kapnak. A virágzat júliustól szeptemberig nyílik: laza, lilás árnyalatú zöld és fehér kalászkákból álló bugák magas száron. Nem illatos, termése szemtermés.
Természetes élőhelye Európa, Nyugat-Ázsia és Észak-Afrika nedves, savanyú talajú hangaföldjei, lápjai és tópartjai; az Alpokban kb. 2300 m magasságig is megjelenik. Egyes lepkefajok hernyói táplálkoznak rajta, az énekesmadarakat pedig vonzza.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A napos helyet szereti, de az enyhe árnyékot is elviseli. Hűvösebb nyarakon fejlődik a legjobban: a nagy forróság ronthatja a virágzást, ezért melegebb kertben válasszon hűvösebb, nedvesebb helyet.
Nedves kertrészekbe, tavak és vizes élőhelyek szélére különösen jól illik.
Öntözés
A talaj legyen végig nedves, akár vizenyős is: az alkalmi vízborítást a kékperje tolerálja, a szárazságot viszont rosszul viseli. Júniustól augusztusig öntözze bőségesebben, és ne hagyja kiszáradni a tövet.
Talaj és osztás
Nedves, tápanyagban gazdag, savanyú talajt kíván; humuszos, vályogos vagy lápos talajban érzi jól magát, a szegényebb talajt is elviseli. A talaj legyen nedves, de ne pangjon benne a víz.
Ha a gyep besűrűsödik, márciusban-áprilisban osztással újítsa fel.
Tápanyag-utánpótlás
Alig igényel trágyázást, a kevésbé tápanyagdús talajt is jól tűri.
Metszés
A megmaradt lombot késő télen vagy kora tavasszal, februárban-márciusban, az új hajtások megjelenése előtt vágja vissza a talajszintig.
Ültetés és vetés
Ültesse napos helyre, nedves, savanyú talajba, áprilisban-májusban. A tőtávolság kb. 60 cm. Az első 2-3 évben lassan erősödik, ezalatt tartsa nedvesen a talajt, és legyen türelmes.
Magról is szaporítható: február-márciusban beltérben, márciusban-áprilisban szabadban vessen.
Áttelelés
Télálló, a fagyot kb. -29 °C-ig bírja. Késő ősszel a lombja elszárad és ledől. Nyugalmi időszaka novembertől februárig tart.
Szaporítás
Két módja van: tőosztás és magvetés. Az osztást márciusban-áprilisban végezze.
Gyakori problémák
Gyenge virágzás: oka a forró nyár. Hűvösebb, nedves helyen jobb eredmény várható.
Lassú megeredés: a faj természetesen lassan nő, ezért tartsa nedvesen a talajt, és várjon.
Előfordulhat anyarozs is.
Felhasználás
A kékperje vágott virágként is használható. Kertben egyedül vagy csoportosan, vizes, nedves kertrészeken mutat jól.












































































