Tűzeső

A tűzeső félárnyékban vagy napos-félárnyékos helyen érzi jól magát, de ez nagyban függ a fajtától. A lila és bronz levelű fajták napon színesednek a legszebben, a világosabb levelűek inkább az árnyékot kedvelik.

Sziklakertbe, évelőágyba és talajtakarónak is jó választás.

Mérsékelt vízigényű: tartsa egyenletesen nedvesen, de ne hagyja vízben állni. Júniusban, júliusban és augusztusban érdemes többet öntözni.

Humuszban gazdag, jó vízelvezetésű, nedvesen is laza maradó talajt szeret, például levélkomposzttal vagy finom kéreggel javítva. A nehéz agyagot nem kedveli. Kedvező kémhatása nagyjából 5,5 és 7 között van.

3-4 évente érdemes felosztani és újraültetni. Ha a tő kiemelkedik a talajból, ültesse vissza mélyebbre. Az átültetés ideje március-április.

Tápanyagot áprilisban és májusban adjon neki.

Az elvirágzott szárakat távolítsa el, így újabb virágzásra ösztönözheti a növényt. A megviselt, csapzott leveleket tavasszal vágja vissza. Március, április és július a megfelelő idő a metszésre.

Kora tavasszal vagy ősszel ültesse, a tőt a talajfelszínnel egy szintre helyezve. A kiültetés ideje április-május, illetve szeptember-október.

A tűzeső télálló, a szabadban is átvészeli a fagyokat. A gyökereket mulccsal védje télen, és ügyeljen arra, hogy a fagy ne emelje ki a tövet a földből. A nyugalmi időszak novembertől februárig tart.

Leggyakoribb módja a tőosztás márciusban, áprilisban vagy szeptemberben. Magról és szárdugványról is szaporítható. A magokat március-áprilisban vesse, beltéren február-márciusban elő is nevelheti. A termés kétcsőrű toktermés, apró, sötét magvakkal.

Észak-Amerika egyes őslakos népei a gyökereket hagyományosan fájdalom és gyulladás enyhítésére használták.