Goji bogyó
Lycium barbarum · Solanaceae
Más néven: közönséges ördögcérna, goji, semfű, semfa
A goji bogyó (közönséges ördögcérna, Lycium barbarum) fagytűrő, lombhullató cserje, amely teljes napfényen és jó vízelvezetésű talajban fejlődik a legjobban. Könnyen nevelhető, a száraz időszakokat is átvészeli, ezért gyümölcsbokornak és szabadon növő sövénynek is alkalmas.
- Fény
- Teljes napsütés
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Alacsony
- Hőmérséklet
- 15–28 °C, min. -25 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 1–3 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A goji bogyó jellemzői
A goji a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó, lombhullató, évelő cserje. Magassága 1–3 méter. Ágai vékonyak, ívesen lehajlók, az oldalhajtások pedig gyakran rövid, leveletlen tövisben végződnek.
Levelei zöldek, lándzsásak, alig húsosak, 2,5–5,5 cm hosszúak, egyesével vagy legfeljebb három levélből álló csomókban ülnek a hajtáson. Virágai júniustól szeptemberig nyílnak, egyesével vagy 2-3 virágból álló csoportokban a levélhónaljakban. A tölcséres szirmok lilától mályvaszínűig terjedő árnyalatúak.
A termés 1–2 cm átmérőjű, élénk narancsvörös, elliptikus bogyó, amelyben 10–60 apró, sárgás mag van. Eredetileg Kína északi és nyugati részén honos, ma Ázsiában és Délkelet-Európában is elterjedt. Természetes élőhelyei a bolygatott talajok, élősövények, folyópartok, valamint a száraz, sós vagy félsivatagi területek.
Termesztés és gondozás
Fényigény és elhelyezés
A goji teljes napfényt igényel, napos helyen hozza a legjobb termést. Mivel kifejezetten alacsony páratartalom mellett is jól érzi magát, nyílt, szellős kertrészben érvényesül igazán.
A virágokat rovarok látogatják, a piros bogyókat pedig sok madár kedveli, így a bokor a kert élővilágának is hasznára van.
Öntözés
A goji vízigénye mérsékelt. Megeredésig és a termésfejlődés idején érdemes rendszeresen öntözni. A begyökeresedett növény a száraz időszakokat jól bírja, a legtöbb vizet a nyári hónapokban, júniustól augusztusig igényli.
A pangó vizet nem szereti, ezért inkább ritkábban, de alaposan öntözzünk.
Talaj és átültetés
A goji a szegényebb, száraz, sőt sós talajt is elviseli. Vályogos, homokos és meszes (lúgos) talajban egyaránt jól fejlődik, de fontos, hogy a víz szabadon elszivárogjon, a vízállásos hely nem megfelelő.
Ha nagy edényben nevelnénk, az átültetés ideje március–április.
Tápanyag-utánpótlás
A tápanyag-utánpótlás ideje március és április, a tavaszi növekedés indulásakor. Szegényebb talajon is megél, így a bő trágyázás nem szükséges.
Metszés
A metszést februárban vagy márciusban, a nyugalmi időszak végén érdemes elvégezni. Mivel az ágak gyengék és ívesen hajlók, a bokor metszés nélkül elterülővé válhat. A tövises oldalhajtások kényelmetlenné teszik a munkát, ezért viseljünk kesztyűt.
Ültetés és vetés
Kiültetni áprilisban és májusban, valamint októberben lehet. A magvetést beltérben februárban és márciusban, szabadban márciusban és áprilisban végezhetjük.
Sövénynek is ültethető, mert a tövises, ívesen növő hajtásokból laza, természetes sövény alakul ki.
Áttelelés
A goji télálló, külön védelmet nem igényel. A növény körülbelül -25 °C-ig életben marad, ami alacsonyabb a hazai, jellemzően -20 °C körüli téli mélypontnál. A nyugalmi időszak novembertől februárig tart.
Szaporítás
A goji magról, dugványról és bujtással szaporítható. A szaporítás ideje május–július. A magvetés ideje korábbra, február–áprilisra esik.
Elvadulás
A bogyókat a madarak eszik, és a magokat szétviszik, ezért a goji egyes tájakon elvadulhat. Ezt érdemes figyelembe venni, ha természetközeli területek mellett ültetjük.
Szüret és felhasználás
A bogyók augusztustól októberig érnek. Frissen vagy szárítva is fogyaszthatók, teákba, levesekbe és gyümölcslevekbe is kerülnek. A levelek is ehetők. A bogyókat a hagyományos kínai orvoslásban használt, kiváló minőségű gyümölcsként tartják számon.















































































