Borsófa
Caragana arborescens · Fabaceae
Más néven: szibériai borsófa, sárga borsófa, sárga borsócserje
A borsófa (szibériai borsófa, sárga borsófa, Caragana arborescens) gyorsan növő, lombhullató cserje, amely májusban-júniusban illatos, sárga virágokat hoz. Rendkívül fagytűrő és szárazságtűrő, ezért sövénynek és szélfogónak is népszerű. Gondozása általában egyszerű.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Alacsony
- Páratartalom
- Alacsony
- Hőmérséklet
- 10–25 °C, min. -39 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 2–6 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A borsófa jellemzői
A borsófa a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó, évelő cserje. Természetes élőhelye Szibéria, Mongólia, Kazahsztán és Észak-Kína, de máshol is széles körben ültetik, és el is vadult. Az Egyesült Államok egyes részein inváziós fajnak tekintik.
Felálló, többszárú cserje vagy kisebb fa, sűrű lombbal. Szárnyaltan összetett levelei váltakozó állásúak, sok apró levélkéből állnak, színük világostól sötétzöldig terjed. Illatos, pillangós sárga virágai májusban vagy júniusban nyílnak. A hüvelytermések júliusban érnek be, és felpattanva, szinte robbanásszerűen szórják szét a magokat.
Gyökérrendszere kiterjedt, megköti a levegő nitrogénjét, és segít az erózió megfékezésében. Növekedése gyors. A madarak szívesen fészkelnek benne, az illatos virágokat pedig a pollenre járó rovarok látogatják. A legelő állatok általában elkerülik. Függő növésű változatát törzsre oltott, magas törzsű növényként is nevelik.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
A teljes napfényt kedveli, ott fejlődik a legjobban, de a félárnyékot is elviseli. Napos, jó vízelvezetésű helyre ültessük.
Öntözés
Nagyon jól tűri a szárazságot. Ha begyökeresedett, általában alig igényel pótlólagos öntözést.
Talaj
Nagyon alkalmazkodó: a homokos, a vályog- és az agyagtalajt is elviseli, a szegény, száraz, sőt meszes talajt is. Fontos, hogy a talaj jó vízelvezetésű legyen.
Tápanyag-utánpótlás
Általában nincs szükség tápanyag-utánpótlásra, mert a borsófa a nitrogént maga köti meg.
Metszés
A metszést virágzás után érdemes elvégezni, általában júniusban-júliusban. Így alakítható vagy fiatalítható a cserje, és a metszés után gyorsan újra hajt.
Oltott változatoknál az oltási hely alatt megjelenő vadhajtásokat el kell távolítani.
Ültetés
Szélfogó sávokba, védősövénynek és sövénynek is jól használható. Kiültetésre márciusban, áprilisban, októberben és novemberben van lehetőség. Válasszunk napos, jó vízelvezetésű helyet.
Áttelelés
Rendkívül fagytűrő, az általa még elviselt legalacsonyabb hőmérséklet körülbelül -39 °C. Egy tipikus hazai tél (kb. -20 °C) mellett nem igényel takarást. Nyugalmi időszaka januártól februárig, valamint novembertől decemberig tart.
Szaporítás
Szaporítható maggal, dugvánnyal, bujtással és oltással. A magvetés márciusban vagy októberben időszerű, a szaporítást általában márciusban, áprilisban vagy októberben végzik.
Termés és felhasználás
A magvak a hüvelyekben júliusban érnek, a begyűjtés júliusban-augusztusban esedékes. Mivel a hüvelyek felpattanva szórják a magot, érdemes időben szemmel tartani őket.
A kis magok főzve ehetők, de ízük jellegtelen.









































































