Chilei araukária
Araucaria araucana · Araucariaceae
Más néven: majomfarok fa, araukária, pikkelyfenyő
A chilei araukária látványos, örökzöld tűlevelű fa, amely idővel hatalmas méretet ér el, ezért a helyét előre érdemes átgondolni. Nyílt, napos, jó vízelvezetésű helyen érzi jól magát, és a közép-európai teleket is kibírja, bár a hidegtűrése határán mozog. Az alábbiakban a kiültetéstől a teleltetésig összefoglaljuk, mire van szüksége.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 8–22 °C, min. -20 °C
- Nehézség
- Közepesen igényes
- Magasság
- 18–40 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A chilei araukária jellemzői
A chilei araukária (Araucaria araucana), más néven majomfarkú fa vagy egyszerűen araukária, az Araucariaceae családba tartozó, örökzöld fa. Őshazája az Andok közép- és dél-chilei, valamint nyugat-argentínai része, ahol a vulkáni lejtőkön és a chilei Parti-hegységben nő, nagyjából 1000–1700 méteres tengerszint feletti magasságban.
Kifejlett korában 18–40 méter magas, koronája 6–11 méter széles lehet. Fiatalon kúpos az alakja, később magas, egyenes törzsön ernyő alakú koronává szélesedik, az ágai kötélszerűek. A levelei vastagok, kemények és szívósak, háromszögletűek, pikkelyszerűek, 3–4 cm hosszúak, csigavonalban sorakoznak, és éles tüskében végződnek. Zöldek, és 10–24 évig is a fán maradnak.
Nem virágzik: külön porzós és termős tobozokat nevel, ezek általában különböző fákon fejlődnek. A gömbölyű termős toboz 12–20 cm átmérőjű, és nagyjából 200 ehető, diószerű magot rejt. A tobozok érése 2–3 évet vesz igénybe, majd a földre hullva szétesnek.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
A legjobban nyílt, teljesen napos helyen fejlődik, de a félárnyékot is elviseli. A legfontosabb, hogy elég tere legyen a kifejlett méretéhez: a korona akár 11 méter széles is lehet.
A gyökérzete a felszín közelében terjed, ezért felemelheti a térkövet, és akadályozhatja a fűnyírást. Burkolt felülettől és a pázsit szélétől érdemes távol ültetni.
Öntözés
Közepes vízigényű: rendszeres öntözéssel és bő csapadékkal érzi jól magát, de a talajnak mindig jó vízelvezetésűnek kell lennie. A nyári hónapokban, júniusban, júliusban és augusztusban érdemes többet öntözni.
Talaj
Szinte bármilyen talajon megél, legyen az vályog, agyag, homokos vagy humuszban gazdag, feltéve, hogy nedvesen is jól vízáteresztő. Az állandó vízállást kerüljük.
Ültetés
Kiültetni áprilisban, májusban, szeptemberben vagy októberben érdemes. Válasszunk védett, nyílt helyet, ahol a nagy korona elfér.
A tengerparti sós permetet elviseli, a légszennyezést viszont nem, ezért forgalmas utak közelében nem a legjobb választás.
Teleltetés
Nagyjából -20 °C-ig télálló, ami a hazai tél tipikus mélypontjával egyezik, így a fagytűrése a határán mozog. A fiatal fákat védjük az erős hidegtől és a kiszárító szelektől.
A fagyvédelem januárban, februárban, márciusban, novemberben és decemberben időszerű. A nyugalmi időszak január–február és november–december.
Szaporítás
Magról szaporítható. A vetés ideje március–április.
Magok és felhasználás
A nagy, diószerű magok (piñones) a mapucse-pehuenche népek hagyományos eledelei voltak, főzve vagy őrölve fogyasztották őket. A magok szeptembertől novemberig szedhetők.
A fa magja állatoknak és embereknek is táplálék, a beporzást a szél végzi.









































































