Kapor
Anethum graveolens · Apiaceae
Más néven: kerti kapor, kapor mag
A kapor (más néven kerti kapor) egynyári, gyorsan növő fűszernövény, amely könnyen nevelhető kertben, ládában és erkélyen is. Napos helyet, egyenletes nedvességet és közvetlen vetést kér, mert az átültetést nem szereti.
- Fény
- Teljes napsütés
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 15–25 °C, min. -5 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 0,5–1,5 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A kapor jellemzői
A kapor (Anethum graveolens) az Apiaceae, azaz az ernyősvirágzatúak családjába tartozik. Őshazája Észak-Afrika, az Arab-félsziget és Irán, de Eurázsiában és másutt is régóta termesztik, és el is vadult. Lágyszárú, egynyári növény, amely magérlelés után elpusztul.
Magassága 50 és 150 cm között változik. Egyenes, karcsú, elágazó növény, hosszú főgyökérrel. Szélben vagy árnyékban hajlamos elfeküdni. Levele finoman szeldelt, tollas, kékeszöld, 10–20 cm hosszú, megdörzsölve erősen illatos. Nyáron sárga virágokat hoz ernyős virágzatban. Termése lapos, bordázott, ovális, 4–5 mm hosszú; zölden indul, barnára érik, és illatos.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A kapor teljes napfényt kér. A legjobb termést napos helyen adja, félárnyékban kevesebbet terem. Az optimális hőmérséklet nagyjából 15 és 25 °C között van. A tápanyagban gazdag, de jó vízelvezetésű helyet szereti. Ha szeles a hely, érdemes megtámasztani.
Öntözés és páratartalom
Mérsékelten igényli a vizet. Tartsd egyenletesen nedvesen, mert szárazságban és nagy melegben hamar felmagzik. A pangó vizet nem viseli. Június és augusztus között, a legmelegebb hónapokban öntözd többet. A közepes páratartalom megfelel neki, külön párásítani nem kell.
Talaj és ládás nevelés
Laza, tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű, enyhén savanyú vagy semleges talajt szeret (pH 5,5–7). Jó a vályogos, a homokos és a humuszos talaj is, ha nedvesen tartható, de nem ázik el.
Hosszú főgyökere miatt az átültetést rosszul tűri. Ládában is közvetlenül a végleges edénybe vess, és ne ültesd át.
Vetés
A kaprot magról szaporíthatod. Vetési ideje április, május és június. A magot a felszínre szórva vagy mindössze 0,5 cm mélyen vesd. Ha folyamatosan szeretnél friss kaprot, 2–4 hetente ismételd a vetést. Az áprilisi vetésnél a fiatal növényeket védd a fagytól.
A palántanevelés nem javasolt, mert az átültetéskor sérülő főgyökér miatt a palánták rosszul regenerálódnak.
Áttelelés
A kapor egynyári, a magérlelés után elpusztul. A fagyos telet maga a növény nem éli túl, a területen hagyott magokból viszont gyakran kikelnek önvetésű magoncok. A téli nyugalmi időszak november, december, január és február.
Gyakori problémák
Korai virágzás és magképzés: oka a hőség vagy a szárazság. Öntözd egyenletesen, és vess folyamatosan.
Megnyúlt, elfekvő hajtások: oka az árnyék vagy a túlzott vízadag. Helyezd napos helyre, és támaszd meg.
Gyenge palántafejlődés: oka az átültetéskor megsérült főgyökér. Vess közvetlenül a helyére.
A betegségek közül a lisztharmat, valamint a levélperzselő blight és az astersárgulás (aster yellows) fordulhat elő.
Betakarítás és felhasználás
Júniustól szeptemberig szedhető. A leveleit, virágait és magjait is használják. A friss kaprot halakhoz, levesekhez, borscshoz, burgonyához és savanyúságokhoz teszik. A magot fűszerként használják. Szárítva az íze gyorsan elillan, ezért érdemes frissen felhasználni.
Hagyományosan a gyomor megnyugtatására és az emésztés segítésére használták.
A virágzó ernyők a kisebb beporzókat vonzzák, és a fecskefarkú lepke hernyójának is tápnövénye.



















































































