Damaszkuszi rózsa
Rosa damascena · Rosaceae
Más néven: olajrózsa, Rosa x damascena
A damaszkuszi rózsa (Rosa damascena, más néven olajrózsa) erősen illatos, rózsaszín vagy piros virágú, lombhullató bokor. Hidegtűrő, a hazai teleket takarás nélkül is jól viseli, cserébe napos, szellős helyet és évente rendszeres metszést kér.
- Fény
- Teljes napsütés
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 12–25 °C, min. -25 °C
- Nehézség
- Közepesen igényes
- Magasság
- 1,2–2,2 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Milyen növény a damaszkuszi rózsa?
Kertészeti eredetű hibrid, vadon nem ismert. Valószínűleg Közép-Ázsiában vagy Iránban alakult ki, ma főleg Iránban, Bulgáriában és Törökországban termesztik.
Lazán felálló, ívesen hajló, lombhullató cserje, általában 120–220 cm magasra nő. A hajtásait erős, görbe tüskék és merev serték borítják. Az összetett levelek többnyire öt, ritkán hét levélkéből állnak, színük zöld.
A kicsi, félig telt vagy telt virágok csokrokban nyílnak, színük világos- vagy közepes rózsaszíntől világospirosig terjed. Illatuk erős. A virágzás júniusban és júliusban várható.
Termesztés és gondozás
Fény és helyválasztás
Teljes napfényt szeret: a bő virágzáshoz legalább 6 óra közvetlen napsütés kell naponta. A helyen legyen jó légmozgás, mert ez a lisztharmat és a levélfoltosság ellen is segít.
Mivel sövénynek is használható, napos kerítés mellé vagy a kert szélére is ültethető.
Öntözés és páratartalom
Mérsékelt vízigényű. Száraz időszakban öntözzük alaposan, ritkábban, de bőven, különösen az első években. Június, július és augusztus a legszárazabb időszak, ilyenkor érdemes többet öntözni.
Kerüljük a levelek nedvesítését: a tőre öntsünk, ne a lombra. A közepes páratartalom megfelel neki.
Talaj
Tápanyagban gazdag, humuszos, vízáteresztő vályogtalajban érzi jól magát. A kedvező pH 6,0 és 7,0 között van. A talaj legyen nedves, de a víz ne álljon meg benne.
Ültetés
Gyökérmeztelen rózsát ősszel vagy kora tavasszal ültessünk, napos helyre, jó légmozgás mellett. Az ültetés ideje március, április, október és november.
Tápanyag-utánpótlás
Kora tavasszal, márciusban rózsatáp és komposzt adható. Az első virágzási hullám után, júniusban érdemes megismételni.
Metszés
A fő metszés ideje március, vagyis a tél végi, kora tavaszi időszak. Ilyenkor a száraz és gyenge vesszőket eltávolítjuk, az oldalhajtásokat pedig visszavágjuk.
Virágzás után elég az elnyílt virágokat könnyedén eltávolítani. Ha túl erősen metszünk, kevesebb virág várható.
Áttelelés
Fagytűrő, ezért a kertben marad. Hidegebb vidékeken a tő tövét érdemes mulccsal takarni, ezt november és december folyamán célszerű megtenni. A nyugalmi időszak december és február közé esik.
Szaporítás
Szaporítható dugványozással, bujtással és oltással. A szaporítás ideje június, július és november.
Gyakori problémák
A leggyakoribb kártevők a levéltetvek, a takácsatkák és a tripszek. Betegségként a lisztharmat, a levélfoltosság (fekete foltosság) és a rozsda fordulhat elő.
Fekete foltok a leveleken: gombás fertőzésre utalnak. Szedjük le a beteg leveleket, és javítsuk a szellőzést.
Fehér, lisztes bevonat: lisztharmat. Metszéssel segítsünk a légmozgáson, és kerüljük a lombra öntözést.
Kevés virág: oka lehet a kevés napfény vagy a túl erős metszés. Ültessük naposabb helyre, és metsszünk finomabban.
Szüret és felhasználás
A szirmokat május és június között lehet gyűjteni. Desszertek, lekvár, török méz és tea ízesítésére használják, rózsavíz készül belőle desztillálással, és a ras el hanout fűszerkeverékben is megjelenik.
Jó vágott virág, és illata miatt a kertben is értékes.












































































