Magnolia grandiflora
Magnoliaceae
Más néven: örökzöld liliomfa, nagyvirágú liliomfa
Az örökzöld liliomfa (más néven Magnolia grandiflora vagy nagyvirágú liliomfa) fényes, bőrszerű levelű, nagy termetű fa, amelynek akár 30 cm-es, citromillatú virágai késő tavasszal és nyár elején nyílnak. Nagy helyet igényel, és hideg telű vidéken a fagy ellen védeni kell, különösen fiatalon.
- Fény
- Napfény vagy félárnyék, Félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 12–30 °C, min. -14 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 15–30 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Milyen növény az örökzöld liliomfa?
Az örökzöld liliomfa egyenes törzsű, piramis alakú vagy lekerekedő koronájú, örökzöld fa, alacsonyan lehajló ágakkal. Magassága általában 15-30 m, szélessége 6-12 m, növekedése közepes ütemű.
A levelek bőrszerűek, fényes sötétzöldek, elliptikusak vagy tojásdadok, 12-20 cm hosszúak, fonákjukon rozsdabarna molyhos szőrzettel. A hatalmas, viaszos, tál alakú krémfehér virágok akár 30 cm átmérőjűek, és citromillatúak. Nálunk júniusban és júliusban nyílnak. Ősszel tobozszerű terméságazat érik, amelyből vörös magvak bukkannak elő.
A faj őshazája az Egyesült Államok délkeleti részének tengerparti síksága. Természetes környezetében nedves ártereken és erdőkben, többnyire az alsó lombszintet alkotó faként nő.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
Napos helyen és félárnyékban is megél, hiszen természetes élőhelyén az erdő alsó szintjén él. Mivel nagyra nő, bőséges helyet kell neki szánni, és a lombja alatt alig nő valami más.
Öntözés
Egyenletesen nedves talajt szeret, de az állóvizet és a tartós vízborítást nem viseli. Szárazságtűrése gyenge, ezért száraz időszakban ne hagyjuk kiszáradni. Júliusban és augusztusban érdemes többet öntözni.
Talaj
Tápanyagban gazdag, nedves, jó vízelvezetésű, semleges vagy enyhén savanyú talajt kedvel. A pH-érték nagyjából 5,5 és 7,5 között megfelelő. Vályogos, humuszos és agyagos talajon egyaránt megél, ha a víz nem áll meg benne.
Tápanyag-utánpótlás
Tápanyagigénye alacsony. Lombkomposzttal vagy lehullott levelekkel érdemes mulcsozni, és szükség esetén áprilisban egy kevés tápanyaggal is segíthetjük.
Metszés
Alig igényel metszést. Ha azt szeretnénk, hogy a törzs látsszon, az alsó ágakat el lehet távolítani. A metszés ideje március-április.
Ültetés
Ültetni áprilisban, májusban vagy szeptemberben lehet. A fák között nagyjából 9 m távolságot érdemes hagyni, és számolni kell azzal, hogy a fa alatt kevés növény fog megélni.
Áttelelés
Nálunk az áttelelés ennek a fajnak a legkényesebb pontja. Kb. -14 °C-ig viseli a fagyot, a jellemző téli mélypont viszont -20 °C körül van, ezért a szabadban nem tekinthető teljesen télállónak. Enyhe teleken jól bírja, hidegebb éghajlaton viszont a fiatal fákat védeni kell, vagy falra futtatva (espalier) érdemes nevelni.
A fagyvédelem ideje január-március és november-december. Ezekben a hónapokban, valamint februárban a növény nyugalmi időszakban van.
Szaporítás
Magról, dugványról és bujtással is szaporítható. A vetés ideje október, a szaporítás ideje általában július-augusztus.
Gyakori problémák
Az erős lombhullás tavasszal és ősszel természetes jelenség. A lehullott leveleket érdemes mulcsként a fa alatt hagyni.
Ha a levelek ragadósak, és korompenész jelenik meg rajtuk, pajzstetű lehet a háttérben. Kezelésére kertészeti olaj használható.
Felhasználás
Illatos virágai vágott virágként is használhatók. Díszfaként egyedülállóan, nagy térben érvényesül a legjobban.





































































