Pompás varjúháj

Hylotelephium spectabile · Crassulaceae

Más néven: sedum spectabile

A pompás varjúháj (Hylotelephium spectabile, más néven Sedum spectabile vagy kerti varjúháj) igénytelen, húsos szárú évelő, amely augusztustól októberig díszít rózsaszín virágzataival. Szárazságtűrő, a hazai teleket is jól bírja, ezért kezdőknek is jó választás.

Fény: Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
Öntözés: Alacsony
Páratartalom: Alacsony
Hőmérséklet: 10–26 °C, min. -25 °C
Nehézség: Igénytelen
Magasság: 30–60 cm

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

Beltéri vetésKiültetésMetszésSzaporításTápoldatozásVirágzásNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A pompás varjúháj jellemzői

A Crassulaceae (kövirózsafélék) családjába tartozó faj őshazája Kína, Korea, Mandzsúria és az orosz Távol-Kelet (Primorje). Lágyszárú évelő, évente visszahúzódik, de tőből újrahajt. Dúsan növő, 30-60 cm magas és ugyanilyen széles bokrot alkot, egyenes, el nem ágazó, húsos szárakkal. Növekedése mérsékelt.

Levelei húsosak, kékeszöldek, ovális vagy ék alakúak, 2,5-10 cm hosszúak, átellenesen vagy hármasával állnak. A szélük sima vagy durván fogazott. A 10-15 cm átmérőjű, lapos virágzatokat apró, csillag alakú, nagyjából 1 cm-es rózsaszín virágok töltik meg, amelyek idővel vörösesbarnára sötétednek. A száraz terméságazatok télen is a növényen maradhatnak.

Virágai vágott virágnak is használhatók. Pillangókat, méheket és énekesmadarakat vonz, a nyulak nem szeretik, a szarvas viszont megrághatja.

Termesztés és gondozás

Fény és hely

Napos vagy félárnyékos helyen érzi jól magát. Ha túl sok árnyékot kap, a szárai elfekszenek, ezért a legjobb a teljes napsütés. Sziklakertbe, szegélyágyásba, csoportos ültetésbe és erkélyre is jó.

Öntözés

Szárazságtűrő, kevés vizet igényel, és a száraz levegő sem zavarja. A nedves talaj a fő ellensége, mert gyökér- és tőrothadást okoz. Inkább ritkábban öntözzünk, és ügyeljünk a jó vízelvezetésre.

Talaj

Jó vízelvezetésű, kavicsos vagy homokos, közepes vagy szegényebb tápanyag-ellátottságú talajt szeret. Homokos, kavicsos, vályog- és agyagtalajon is megél, ha a víz nem áll meg benne. Nagyjából a 6,0 és 8,0 közötti pH-értéket tűri. A gazdag, nedves talajon szenved.

Tápozás

Alig vagy egyáltalán nem igényel tápanyagot. A túl gazdag talajban elfekszik. Ha mégis szükséges, áprilisban adjunk neki keveset.

Metszés

Márciusban-áprilisban vágjuk vissza vagy csípjük meg a szárakat, így kompaktabb, bokrosabb marad. A nyári metszés késlelteti a virágzást, ezért azt kerüljük.

Ültetés

Ültethetjük áprilisban, májusban vagy szeptemberben. Magában is mutatós, de csoportosan is jól mutat ágyásban, sziklakertben vagy konténerben.

Áttelelés

Fagytűrő, a tél nagyjából -25 °C-ig nem árt neki. Nyugalmi ideje novembertől februárig tart. A száraz terméságazatokat érdemes télen a helyükön hagyni, az elszáradt szárakat pedig tél végén visszavágni.

Szaporítás

Tőosztással vagy szárdugványozással szaporítható. A legjobb időszak áprilistól júniusig tart.

Gyakori problémák

Az elfekvő, laza szárak oka általában a túl sok árnyék vagy a túl tápdús talaj. Ilyenkor tegyük napos helyre, és tavasszal csípjük meg a hajtásokat.

Ha a tő rothad, az a nedves talaj jele. Javítsuk a vízelvezetést, és öntözzünk ritkábban. Gyökérrothadás is előfordulhat.

Kártevőként levéltetvek, liszteskék, pajzstetvek, fonálférgek, csigák és ormányosbogarak jelenhetnek meg.