Gyűszűvirág

Digitalis purpurea · Plantaginaceae

Más néven: piros gyűszűvirág

Macskákra és kutyákra mérgező · részletek ↓

A gyűszűvirág (Digitalis purpurea), más néven piros gyűszűvirág, kétéves kerti növény. Az első évben csak levélrózsát nevel, a második évben jelennek meg a magas, csengő alakú virágokkal teli virágzati szárak. Könnyen gondozható, a hazai teleket kint is átvészeli, de minden része erősen mérgező.

Fény: Félárnyék, Napfény vagy félárnyék
Öntözés: Közepes
Páratartalom: Mérsékelt
Hőmérséklet: 10–22 °C, min. -25 °C
Nehézség: Igénytelen
Magasság: 1–2 m

Gondozás az év során

Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.

VetésKiültetésMetszésSzaporításTápoldatozásTöbb vízVirágzásNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

A gyűszűvirág jellemzői

A gyűszűvirág Nyugat-Európából és Marokkóból származik, őshonos például Nagy-Britanniában, Írországban, Franciaországban, az Ibériai-félszigeten, Németországban és Svédországban is. Természetes élőhelyei az erdei tisztások, a hangásos területek, a sövények mentén húzódó sávok, valamint a savanyú és a bolygatott talajok. Másutt is széles körben elvadult.

Az első évben alacsony levélrózsát fejleszt. A levelek nagyok, gyapjasan szőrösek, szürkészöldek, 10-35 cm hosszúak, szélük csipkézett. A második évben egyenes virágzati szár nő belőle, kisebb, váltakozó állású levelekkel. A virágzat magas, egyoldalas fürt, lehajló, belül foltos, csőszerű harangvirágokkal. Június-júliusban nyílik, színe lehet lila, rózsaszín, fehér, krémszínű vagy sárga. A termés tok, amely apró magok sokaságát szórja szét. A növény 30-60 cm szélesre nő, növekedése mérsékelt. A méhek nektárért bemásznak a virágokba.

Termesztés és gondozás

Fény és elhelyezés

A gyűszűvirág félárnyékban érzi legjobban magát, ideális a délutáni árnyék. Teljes napon is elviseli, ha a talaja végig nedves marad. Erdőszéli, fák alatti vagy sövény melletti, félárnyékos kerti sáv megfelelő számára.

Öntözés

A talajt egyenletesen nedvesen kell tartani. A szárazságot rosszul tűri, a vízhiány csökkenti a virágzást. Májustól augusztusig érdemes többet öntözni.

Talaj

Nedves, de jó vízelvezetésű, szerves anyagban gazdag talajt szeret. Megfelel a humuszos vagy a vályogtalaj, a kémhatás savanyú, nagyjából pH 5,0-6,5 közötti.

Tápanyag-utánpótlás

A tavaszi tápanyag-utánpótlás ideje március-április.

Visszavágás és magérlelés

Virágzás után, júliusban-augusztusban távolítsd el az elnyílt virágzatot, így kevesebb magonc keletkezik. Ha azt szeretnéd, hogy az állomány fennmaradjon, hagyj néhány szárat magot érlelni. A gyűszűvirág könnyen magról szaporodik, ezért ez fontos döntés.

Vetés és ültetés

Magját májustól júliusig vesd el. A levélrózsákat áprilisban, májusban, illetve szeptemberben-októberben ültesd ki félárnyékos helyre, körülbelül 40 cm-es tőtávolsággal.

Áttelelés

A gyűszűvirág télálló, akár -25 °C-ig is elviseli a hideget, a tipikus -20 °C körüli téli mélypont tehát nem jelent gondot. Az első évi levélrózsa a szabadföldben telel át. A pihenőidőszak novembertől februárig tart, ilyenkor a lágyszárú növény föld feletti része visszahal.

Szaporítás

Magról szaporítható, májustól júliusig. A tok sok apró magot tartalmaz, a növény magától is bőven hoz utódot.

Gyakori problémák

Ha az első évben nem virágzik, az normális: kétéves növény, várd meg a második évet. A gyenge virágzás hátterében szárazság állhat, ilyenkor tartsd nedvesen a talajt.

A levélfoltosság gombás betegség. Javítsd a levegőzést, és szedd le az érintett leveleket. Előfordulhat még lisztharmat. A gyakori kártevők a levéltetű, a japán bogár és a pajzstetű.

Biztonság

Macskákra és kutyákra mérgező

Macskák: Mérgező
Kutyák: Mérgező
Lovak: Mérgező

A gyűszűvirág macskákra, kutyákra és lovakra mérgező, emberre erősen mérgező. A levél, a virág és a mag is mérgező. A hatóanyagok szívglikozidok, köztük digitoxin és digoxin. A tünetek: szívritmuszavar, hányás, hasmenés, gyengeség, szívelégtelenség, akár halálos kimenetel is. A digoxin nevű szívgyógyszer alapanyaga ebből a növényből származik, felhasználását William Withering vezette be az orvoslásba 1785-ben. Orvosi felügyelet nélkül veszélyes. Ez csak tájékoztatás, nem állatorvosi vagy orvosi tanács. Kétség esetén kérdezz állatorvost vagy orvost.

Forrás: ASPCA Toxic and Non-Toxic Plants, North Carolina Extension Gardener Plant Toolbox