Hófény
Scilla luciliae · Asparagaceae
Más néven: chionodoxa luciliae, fehérszemű hófény, chionodoxa
A hófény (Scilla luciliae) alacsony, hagymás évelő, amely kora tavasszal kék csillagvirágokkal borítja be a kertet. Könnyen gondozható, télálló, és idővel szőnyegszerűen terjed. Nyáron a lombja visszahúzódik, ezért érdemes később hajtó évelők közé ültetni.
- Fény
- Teljes napsütés, Félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 5–18 °C, min. -34 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 8–15 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A hófény jellemzői
A hófény (más néven Chionodoxa luciliae, fehérszemű hófény vagy egyszerűen chionodoxa) a spárgafélék családjába tartozó, 8–15 cm magas hagymás növény. Eredeti hazája Nyugat-Törökország, ahol İzmir tartományban, a Mahmut-hegység környékén él, korlátozott területen. Észak-Amerika egyes részein meghonosodott.
Hagymánként két félig felálló, kissé visszahajló, szálas, zöld levelet hoz, ezek késő tavaszra elszáradnak. A felfelé néző, csillag alakú virágok legfeljebb 3,5 cm átmérőjűek, 2–3 (legfeljebb 5) virágú laza fürtökben nyílnak. Színük ibolyakék, fehér közepű. Márciusban és áprilisban virágzik. Termése kis tok, amely éretten több magot szór.
Magról és sarjhagymákról egyaránt szaporodik, ezért idővel összefüggő szőnyeget alkot. Könnyen elvadul, de nem tekinthető invazív fajnak.
Termesztés és gondozás
Fény és elhelyezés
A teljes napfényt és a félárnyékot egyaránt jól viseli. Különösen jó helye a lombhullató fák alatt, mert a kora tavaszi nap még a lombfakadás előtt eléri. Ha túl árnyékos helyre kerül, kevesebbet virágzik.
Sziklakertben, gyepszélen, évelőágyakban és talajtakaróként egyaránt jól mutat.
Öntözés
A tavaszi növekedési időszakban igényli a nedvességet, márciusban és áprilisban érdemes többet öntözni, ha a talaj kiszáradna. A június–augusztusi nyugalmi időszakban a szárazságot is elviseli, ilyenkor nincs szükség öntözésre.
Talaj
Átlagos, jó vízelvezetésű kerti talajt szeret. A vályog- és az agyagtalajt is tűri, a semleges vagy enyhén lúgos kémhatást (pH 6,0–8,0) szintén. Ideális a nedves, de jó vízelvezetésű talaj.
Metszés és lombkezelés
Metszést nem igényel. A leveleket hagyd a helyükön, amíg maguktól el nem sárgulnak, mert ekkor raktározza el a hagyma a következő évi virágzáshoz szükséges tartalékot.
Ültetés
A hagymákat ősszel, szeptemberben vagy októberben ültesd, nagyjából 7–8 cm mélyre és 5–8 cm távolságra egymástól. Magvetésre ugyanez az időszak (szeptember–október) való.
Áttelelés
Teljesen télálló, a földben védelem nélkül átvészeli a telet. A nálunk szokásos, nagyjából -20 °C körüli téli mélypontoknál is bőven van tartaléka, a hideget nagyjából -34 °C-ig bírja.
Szaporítás
Három módon szaporítható: magról, sarjhagymákról és tőosztással. A szaporításra a június–július a legalkalmasabb, amikor a lomb már elszáradt. A növény önvetéssel is bőven szaporodik.
Gyakori gondok
Kevés virág: oka lehet a túl sok árnyék vagy a zsúfolttá vált hagymacsoport. Ültesd át naposabb helyre, vagy a lomb elszáradása után told szét a csomót.
Nyár elején eltűnik a lomb: ez természetes nyári nyugalom, nem kell tenni semmit. Ültesd később hajtó évelők közé, hogy azok kitöltsék az űrt.
Kártevők közül fonálférgek (nematódák) jelenhetnek meg.














































































