Téltemető
Eranthis hyemalis · Ranunculaceae
Más néven: kikeletnyitó téltemető
A téltemető késő télen, februárban és márciusban nyitja ki fényes sárga, kehelyformájú virágait, gyakran még a fagyok idején. Alacsony, gumós évelő, amely lombhullató fák alatt idővel sűrű szőnyeggé terjed. Könnyen nevelhető, és nálunk télen sem igényel védelmet.
- Fény
- Félárnyék, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 5–18 °C, min. -28 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 8–15 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A téltemető jellemzői
A téltemető (tudományos nevén Eranthis hyemalis) a boglárkafélék családjába tartozik. Őshazája Délkelet-Franciaországtól Olaszországon és a Balkánon át Bulgáriáig húzódik, de Európa más részein is elvadult. Természetes élőhelye a meszes talajú lombhullató erdő és a rét.
Magassága 8-15 cm, szélessége 10-15 cm. Kis, bütykös gumókból nő, és jellemzően összefüggő szőnyeggé terjed. Magányos, 2-3 cm átmérőjű élénksárga virágai zöld, levélszerű murvagallér fölött állnak. A tenyeresen osztott, fényes zöld tőlevelek a virágzás után fejlődnek tovább, és a növény nyár elejére általában visszahúzódik.
A korai virágok a méhek számára értékes korai nektárforrást adnak. A növény szarvasálló, ezért ritkán jelent csemegét a vadnak. Kiválóan mutat sziklakertben, fák alatt és talajtakaróként.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
Késő télen a lombhullató fák alatt teljes napfényt kap, és félárnyékot is jól tűri. A forró, száraz nyári napot nem szereti. Ha túl árnyékos vagy nyáron átforrósodó, száraz helyre kerül, kevesebb virágot hoz.
A téltemető kiültetve télálló, a leírások szerint akár mínusz 28 °C-ig is túléli a hideget, így nálunk a szokásos mínusz 20 fokos mélypontokat is bírja. Cserépbe is ültethető.
Öntözés
Növekedés idején, februártól áprilisig tartsuk nedvesen a talajt, ilyenkor van szüksége több vízre. A nyugalmi időszakban, júniustól szeptemberig a gumók a száraz nyarat is elviselik, ezért ilyenkor nem kell öntözni.
Talaj
Humuszban gazdag, jó vízelvezetésű, de nedvességtartó, lehetőleg meszes kémhatású talajt szeret. Jó választás az agyagos vályog is, ha laza és nem áll benne a víz.
Tápanyag-utánpótlás
Tápanyagot márciusban, a virágzás idején érdemes adni. Humuszban gazdag talajban ennél több gondoskodásra általában nincs szükség.
Metszés
Metszést nem igényel. A lombot hagyjuk magától elszáradni, mert addig a gumók felhalmozzák a következő évi virághoz szükséges tartalékot.
Ültetés
A gumókat augusztus végétől októberig ültessük, 5-8 cm mélyre és körülbelül 8 cm távolságra egymástól. Ültetés előtt egy éjszakára érdemes beáztatni őket, ez segíthet az indulásban. A gumók nem szeretik kiszáradni, ezért a vásárlás után ne tároljuk őket sokáig, hamar ültessük el.
A már kifejlett töveket virágzás után, „zölden” is át lehet ültetni.
Áttelelés
Teljesen télálló, külön takarásra nincs szükség. A növény nyáron nyugalmi állapotba vonul, ilyenkor a föld feletti része eltűnik, a gumók a talajban pihennek.
Szaporítás
Szaporítható magról és tőosztással. A tőosztást áprilisban-májusban, közvetlenül a virágzás után végezzük, amikor a növény még zöld. Az osztott gumókat hamar ültessük vissza.
A virágok után fürtökben megjelenő zöld, hosszú csőrű tüszőtermésekben több mag van.
Gyakori problémák
Ha a gumók nem hajtanak ki, többnyire kiszáradtak ültetés előtt. Ilyenkor áztassuk be őket egy éjszakára, és azonnal ültessük el, vagy inkább tőosztással, zölden szaporítsunk.
Ha kevés a virág, az ok általában a túl sok árnyék vagy a forró, száraz talaj. Humuszban gazdag, nedves talajba, téli fényt kapó helyre ültessük.














































































