Réti perje
Poa pratensis · Poaceae
Más néven: gyeppázsit
A réti perje (Poa pratensis, gyakran egyszerűen gyeppázsit) évelő, hűvös égövi fűféle, amely tarackjaival sűrű gyepszőnyeget alkot. Teljesen télálló, a gyepben viszont rendszeres vizet, tápanyagot és nyírást igényel.
- Fény
- Teljes napsütés, Félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 15–24 °C, min. -39 °C
- Nehézség
- Közepesen igényes
- Magasság
- 30–70 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A réti perje jellemzői
Európában, Észak-Ázsiában és Északnyugat-Afrika hegyvidékein őshonos, természetes élőhelyei a termékeny, jó vízelvezetésű talajú rétek és legelők. Nyírás nélkül 30–70 cm magasra nő, növekedési üteme mérsékelt.
Levelei keskenyek, zöldek, a végük csónak alakú. Többségük tőlevél, legfeljebb kb. 20 cm hosszúak és 3–5 mm szélesek. A tarackok és a rostos gyökerek tömör gyeptakarót alkotnak.
Májustól júliusig 5–20 cm-es, kúpos buga jelenik meg lilászöld vagy szürke kalászkákkal. A virágzat nem feltűnő, a termés apró, barna vagy aranyszínű szemtermés. Több pillangófaj hernyójának tápnövénye, legelőn pedig értékes takarmány.
Termesztés és gondozás
Fény és helyválasztás
Tavasszal és ősszel teljes napfényt igényel. A forró nyári napokon jót tesz neki a délutáni árnyék.
Ha a gyep árnyékban ritkul, annak oka a fényhiány. Ilyenkor érdemes a fölötte lévő ágakat visszametszeni, vagy árnyéktűrő fűfajt választani.
Öntözés
A gyepet mérsékelten nedvesen kell tartani. A szárazságtűrése gyenge, ezért száraz időszakokban rendszeres öntözést igényel. Júniustól augusztusig többet kell öntözni.
Talaj
A termékeny, nedves, de jó vízelvezetésű vályogtalajt szereti, az agyagot is elviseli. Jól fejlődik humuszban gazdag talajon is. A kedvező pH-tartomány 6 és 8 között van.
Tápanyag-utánpótlás
Tápanyagigénye magas, ezért a gyepet rendszeresen tápanyaggal kell ellátni tavasszal (áprilisban) és ősszel (szeptemberben). Kerülni kell a túlzott nitrogénadagolást, mert nyáron a gyep nehezebben viseli a hőséget és a szárazságot.
Nyírás
Áprilistól októberig rendszeresen kell nyírni, de nem szabad túl rövidre vágni. A nyári hőségben különösen érdemes magasabbra állítani a fűnyíró vágásmagasságát.
Vetés és telepítés
Magról vagy gyeptéglával is telepíthető, tavasszal vagy kora ősszel. A vetésre április, május, augusztus és szeptember alkalmas, a gyeptégla lerakására április, május és szeptember.
Áttelelés
Teljesen télálló, akár -39 °C-ot is kibír, ezért a hazai teleken nincs szüksége védelemre. Hidegben nyugalmi állapotba kerül, a pihenő időszaka november és február közé esik.
Szaporítás
Magról, tőosztással vagy tarackokkal szaporítható. A szaporításra április, május és szeptember a megfelelő időszak.
Gyakori problémák
A nyáron megjelenő elhalt foltokat a nyári foltosság nevű betegség, illetve a hőség és a szárazság okozhatja. Ilyenkor érdemes mélyen öntözni, kerülni a túlzott nitrogénadagolást, és magasabbra állítani a vágásmagasságot.
Gyakori gyepbetegségek még a gyűrűs gyepelhalás (necrotic ring spot), a rozsda, a levélfoltosság, a Fusarium-fertőzés és a lisztharmat. Kártevőként a bluegrass billbug nevű ormányosbogár, a sod webworm hernyója és a European crane fly lárvái fordulhatnak elő.





































































