Cserjés hortenzia
Hydrangea arborescens · Hydrangeaceae
Más néven: annabelle hortenzia, fahortenzia
A cserjés hortenzia gyorsan növő, lombhullató cserje, amely az új hajtásain hozza lapos vagy gömbölyű virágfejeit. Könnyen nevelhető és nagyon fagytűrő, a gondozás lényege a nedves talaj, a félárnyék és a késő téli visszametszés. Az alábbiakban a helyválasztástól a szaporításig mindent összeszedtünk.
- Fény
- Félárnyék, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 10–26 °C, min. -40 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 0,9–2 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
A cserjés hortenzia jellemzői
A cserjés hortenzia (Hydrangea arborescens), más néven fahortenzia vagy 'Annabelle' hortenzia, lombhullató, évelő cserje. Őshazája az Egyesült Államok keleti része, New York állam déli részétől a floridai Panhandle-ig, nyugaton Oklahomáig és Missouriig. Természetes élőhelyén nedves vagy sziklás erdei lejtőkön, szurdokokban, patakpartokon és sziklaperemek tövében él, lombhullató erdő lombkoronája alatt.
A bokor általában 90–200 cm magas és ugyanilyen széles. Gyorsan nő, kerekded, többszárú, inkább laza habitusú, és sarjakkal terjedve idővel kisebb telepet alkot. Gyökérzete szálas.
A levelek átellenesek, tojásdadtól szív alakúig terjednek, élesen fogasak, 8–18 cm hosszúak, felül sötétzöldek, alul halványabbak. Ősszel sárgára színeződnek.
A virágzat lapos, akár 15 cm széles ernyő, amely apró, termékeny fehér virágokból áll, néhány meddő szélső virággal. A kerti fajták nagy, gömb alakú virágfejet hoznak. A virágok színe fehér, krémes, zöldes vagy rózsaszín lehet, nem illatosak. Nyáron, nagyjából júniustól szeptemberig virágzik, az új hajtásokon. Termése apró, bordázott barna toktermés, amely késő nyártól őszig érik, és télen is a növényen marad.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
A cserjés hortenzia a félárnyékot kedveli. Napos helyen csak akkor érzi jól magát, ha a talaj folyamatosan nedves marad. Jó választás nedvesebb kerti foltokba, fák alá, vadkertbe, beporzóbarát ágyásokba vagy nagyobb, tömeges ültetésbe.
Öntözés
Vízigénye mérsékelt, a talajt egyenletesen nedvesen kell tartani, különösen napos helyen. A szárazságot rosszul viseli. A legtöbb vizet júniustól augusztusig igényli, ilyenkor érdemes gyakrabban, alaposan öntözni.
Talaj
Semleges vagy enyhén savanyú, nedves, jó vízelvezetésű, humuszban gazdag talajban fejlődik a legjobban. A talaj pH-értéke nagyjából 5,0 és 7,5 között lehet. Agyagos, vályogos és homokos talajon is megél, ha elég nedvességet és humuszt kap.
Tápanyag-utánpótlás
A tápanyagot márciustól májusig, a hajtásnövekedés idején érdemes pótolni.
Metszés
A virágok az új hajtásokon nyílnak, ezért a bokrot késő télen, februárban–márciusban érdemes a talajhoz közel visszavágni. Kora tavasszal távolítsuk el a gyenge vagy sérült szárakat is. A kemény visszametszés segít megelőzni, hogy a virágfejek elfeküdjenek.
Ültetés
Április–májusban, illetve szeptember–októberben ültethető ki. Válasszunk félárnyékos, nedves talajú helyet, és a növények között hagyjunk nagyjából 120 cm-t.
Áttelelés
Nagyon fagytűrő, a kutatások szerint akár –40 °C-ig is elbírja, ezért védelemre általában nincs szükség. A nyugalmi időszaka januártól februárig és novembertől decemberig tart.
Szaporítás
Szaporítható bujtással, magról, dugványozással és tőosztással. Szaporításra a június, július és november a megfelelő időszak. Magvetés márciusban–áprilisban szabadban, februárban–márciusban pedig beltérben lehetséges. Mivel sarjakkal terjed, a tőosztás különösen egyszerű.
Gyakori problémák
Ha a virágszárak eső után elfekszenek, az ok a nehéz virágfej és a gyenge szár. Segít a késő téli kemény visszametszés, vagy érdemes erős szárú fajtát választani.
Ha a levelek lankadnak, valószínűleg kiszáradt a talaj napos helyen. Ilyenkor alaposan öntözzük meg, és mulcsozzuk a tövét.
Felhasználás
Vágott virágnak is használható. Beporzóbarát: a magyalszender-hernyó tápnövénye, a pillangókat, méheket és énekesmadarakat is vonzza. Nem ehető. A gyökerét a cherokee indiánok és a korai telepesek hagyományosan vese- és hólyagkövekre használták.
Biztonság
Macskákra és kutyákra mérgező- Macskák
- Mérgező
- Kutyák
- Mérgező
- Lovak
- Mérgező
A cserjés hortenzia macskákra, kutyákra és lovakra mérgező, emberre enyhén mérgező. A mérgező részei a levelek, a rügyek és a virágok, hatóanyaga cianogén glikozid. A tünetek: hányás, levertség és hasmenés. A cianidmérgezés ritka, főként emésztőrendszeri panaszokat okoz. Ez csak tájékoztatás, nem állatorvosi vagy orvosi tanács. Bizonytalanság esetén kérdezzük meg az állatorvost vagy a háziorvost.
Forrás: ASPCA Toxic and Non-Toxic Plants, North Carolina Extension Gardener Plant Toolbox

















































































