Kúszó kecskerágó

A növény a teljes napfénytől a szűrt árnyékig sokféle helyen megél. A tarka levelű fajták világosabb helyen színesednek a legszebben. Mivel gyorsan terjed, olyan helyet válasszon neki, ahol elegendő tere van a növekedésre, vagy ahol könnyen kordában tartható.

Sövénynek, talajtakarónak, falak és kerítések befuttatására, valamint konténeres növényként is használható.

Közepes vízigényű növény, a szárazságot közepesen viseli. Egyenletesen nedvesen tartott talajban érzi jól magát. Az öntözést júliusban és augusztusban érdemes növelni, amikor a legmelegebb van.

Nagyon alkalmazkodó: az agyagos talajtól a homokosig szinte mindent elfogad, legyen az általános kerti föld vagy vályog. A kedvező pH-tartomány kb. 5,5 és 8 között van. A legjobb a nedves, de jó vízelvezetésű talaj.

A konténerben tartott példányokat áprilisban érdemes átültetni.

A tápanyag-utánpótlás ideje április, a növekedés kezdete. Ennél többre nincs szükség.

A metszést márciusban és áprilisban végezze. Ilyenkor nyírja vissza a növényt, hogy a terjedését korlátozza. A fákra vagy építményekre felkapaszkodó hajtásokat távolítsa el.

Ültetni áprilisban, májusban, valamint szeptemberben és októberben érdemes.

Észak-Amerika keleti részén a faj erősen invazív: kiszökik az erdőkbe, és megfojtja a fákat. Magyarországi kertben is érdemes tehát korlátok között tartani, és nem ültetni erdőszél közelébe. A madarak a bogyószerű magvakat szétviszik, ez is segíti a terjedést.

Teljesen télálló, a fagytűrés határa kb. –29 °C, a tipikus hazai téli mélypont pedig –20 °C körül van. Kint hagyható. Erős téli szélben a levelek megéghetnek. Az őszi-téli nyugalmi időszak december és február között tart.

Szaporítható szárdugvánnyal, bujtással és maggal. A dugványozás ideje június–augusztus. A szárak ott is gyökeret eresztenek, ahol a talajhoz érnek, ezért a bujtás különösen egyszerű.

A leggyakoribb kártevők a kecskerágó-pajzstetű, a levéltetvek és a takácsatkák. A vadállatok közül a szarvas gyakran lerágja.