Ámbrafa
Liquidambar styraciflua · Altingiaceae
Más néven: amerikai ámbrafa, liquidambar
Az amerikai ámbrafa (Liquidambar styraciflua, más néven liquidambar vagy ámbrafa) gyorsan növő lombhullató fa, amely ősszel vörös, lila, narancs és sárga színekbe öltözik. A hazai teleket kint is bírja, de nagyra nő, ezért a helyét előre érdemes jól megválasztani.
- Fény
- Teljes napsütés, Napfény vagy félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 10–28 °C, min. -29 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 15–45 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár a(z) Kontinentális éghajlathoz.
Milyen fa az amerikai ámbrafa?
Az Altingiaceae családba tartozó fa Észak-Amerika keleti részének meleg mérsékelt övéből, valamint Mexikó és Közép-Amerika hegyvidékeiről származik. Természetes élőhelye a nedves folyóvölgy, az időszakosan elöntött mocsár, de szárazabb dombvidéken is megél.
Magassága 15 és 45 méter között alakul, a lombkorona szélessége általában 12-15 méter. Koronája szabályos, piramis vagy tojásdad alakú, egyes példányok ágain parafás szárnyak is megjelennek. Levelei fényes, mélyzöld, csillag alakú, 5-7 hegyes karéjú és fogazott szélű levelek; megdörzsölve illatosak. Tavasszal, áprilisban-májusban apró, zöldessárga virágai gömb alakú fürtökben nyílnak, a fa egylaki.
Termése tüskés, fás, gömb alakú terméságazat, a „gumball”, 2,5-4 cm átmérőjű. Sok, szárnyas magvú tokból áll, és télen át a fán marad.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
Teljes napon és félárnyékban is jól fejlődik. Mivel nagyra nő és sekély gyökérzetű, olyan helyet válasszon neki, ahol bőven van tere. Ültesse távol az ösvényektől, mert a lehulló termések kellemetlen szemetet jelentenek.
Nedves területeken, tó vagy vizes terület közelében is jól érzi magát.
Öntözés
Nedves, de jó vízelvezetésű talajt kedvel, a szárazságot rosszul tűri. A fiatal fákat száraz időszakokban rendszeresen öntözze. Több vizet júniusban, júliusban és augusztusban igényel.
Talaj
Agyagos, vályogos és homokos talajon egyaránt megél, ha az nedves és jó vízelvezetésű. A semleges vagy savanyú kémhatást szereti, a pH 5 és 7 között ideális. Magas mésztartalmú talajon gyengén fejlődik.
Ültetés
Tavasszal, márciusban-áprilisban ültesse, mert a gyökereknek három-négy hónapra van szükségük, hogy kiheverjék az átültetési sokkot. A naptár szerint októberben is lehet ültetni. A fa sekély gyökérzete miatt az átültetést lassan heveri ki, ezért eleve a végleges helyére ültesse.
Tápanyag-utánpótlás
A tápanyag-utánpótlás ideje március és április.
Metszés
A metszést januárban vagy februárban, a nyugalmi időszakban végezze.
Áttelelés
A fa télálló, védelemre nincs szüksége. Legalacsonyabb elviselt hőmérséklete -29 °C, ami meghaladja a jellemző -20 °C körüli hazai téli mélypontot. Nyugalmi ideje januártól februárig és novembertől decemberig tart.
Szaporítás
Magról, dugványozással vagy oltással szaporítható. A vetés ideje március-április, a szaporítási munkákat márciusban, áprilisban és júniusban érdemes végezni.
Gyakori problémák
A tüskés termések decembertől áprilisig hullanak le. Gyakori gereblyézéssel kezelhető, vagy válasszon olyan fajtát, amely nem terem.
Ha a levelek sárgák, de az erek zöldek maradnak, a lúgos talaj miatti vashiányos klorózis állhat a háttérben. Ilyenkor savanyítsa a talajt, vagy válasszon másik helyet a fának.
Felhasználás
Díszfának ültetik, ősszel látványos lombszíne miatt. A tartósan a fán maradó termések a madaraknak, a magok pedig kisebb emlősöknek nyújtanak táplálékot. Gyantáját (sztórax) hagyományosan tömjénként és gyógyszerként használták, az illatos gyantát a maják is használták.








































































