Rákvirág
Aglaonema · Araceae
A rákvirág (aglaonema) könnyen tartható, örökzöld szobanövény, díszes, gyakran ezüstös, krémszínű, rózsaszín vagy piros erezésű leveleiért kedvelik. Árnyékos, párás környezetből származik, ezért a hazai lakásokban jól érzi magát, de a hideget és a huzatot nem viseli. Az alábbiakban a fény, az öntözés, a telelés és a gyakori problémák kerülnek sorra.
- Fény
- Félárnyék, Fényes szórt fény
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Magas
- Hőmérséklet
- 21–27 °C, min. 12 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 30–90 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár szobanövényekhez Kontinentális éghajlaton.
A rákvirág jellemzői
Az Aglaonema nemzetség a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozik. Természetes élőhelye Ázsia trópusi és szubtrópusi vidéke, Asszámtól és Dél-Kínától Indokínán és Malájián át a Fülöp-szigetekig és Új-Guineáig; ott általában a trópusi erdők párás, árnyékos aljnövényzetében él. Ázsiában évszázadok óta tartják szerencsét hozó dísznövényként.
Örökzöld, lágyszárú évelő, közepes ütemben nő. Felálló, bokros, töves növekedésű, idősebb korban a szárai megdőlnek és megnyúlnak. Levelei lándzsásak vagy elliptikusak, 10-30 cm hosszúak, fényesek; színük zöld, ezüst, rózsaszín vagy piros, sok fajtánál tarka.
Virága apró torzsavirágzat zöldesfehér buroklevéllel, július és szeptember között jelenhet meg, de szobában, gyenge fényben ritkán virágzik. A termés húsos bogyó, amely zöldből pirosra érik, egy nagy maggal.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
Félárnyékot és fényes, szórt fényt szeret. A gyengébb fényviszonyokat is elviseli, de a tarka fajták világosabb helyet igényelnek. Gyenge fényben megnyúlik, és a levélrajzolat elhalványulhat. A tűző, közvetlen nap megperzseli a leveleket.
Az ideális hőmérséklet 21 és 27 °C között van. Hideg huzattól óvni kell.
Öntözés és páratartalom
Tavasztól őszig, vagyis áprilistól szeptemberig tartsuk a földet egyenletesen nedvesen. Télen, főleg november és február között, ritkábban öntözzük, mert ilyenkor pihenőidőszaka van.
A rákvirág magas páratartalmat kedvel. Száraz levegőben a levélszélek megbarnulhatnak.
Talaj és átültetés
Nedvességtartó, mégis jó vízelvezetésű közegben érzi jól magát. Átültetni áprilistól júniusig érdemes.
Tápoldatozás
Április és szeptember között adjunk neki tápot, de csak mértékkel: a túlzott trágyázás könnyen árt a növénynek, és a levélszélek barnulását okozhatja.
Metszés
A virágzatot érdemes eltávolítani, hogy a növény ne pazarolja az erejét. Az elnyúlt szárakat áprilisban vagy májusban vissza lehet vágni, a levágott csúcsok pedig meggyökereztethetők.
Áttelelés
Télen tartsuk 15 °C felett, huzattól távol, és kevesebbet öntözzük. Kültéren nálunk nem telelhet, mert nem fagytűrő.
Szabadba ültetés
Szabadban csak fagymentes éghajlaton, árnyékban, kiegészítő növényként vagy alacsony sövényként használják. Közép-Európában cserépben, lakásban tartható.
Szaporítás
Szaporítható szárdugvánnyal, tőosztással és maggal. A dugványozás és az osztás ideje áprilistól júliusig tart. A felkopaszodott növényről levágott szárcsúcsok jól felhasználhatók dugványnak.
Gyakori problémák
Sötét, zsírosnak tűnő foltok a leveleken: hidegsérülés 15 °C alatt. Vigyük melegebb helyre, és kerüljük a huzatot.
Megnyúlt növekedés, elhalványuló tarkaság: kevés a fény. Tegyük világosabb, szórt fényű helyre.
Barna levélszél: száraz levegő vagy túl sok tápoldat. Növeljük a páratartalmat, és csökkentsük a tápozást.
Kártevői közé tartoznak a hamis pókatkák, a gyökérgubacs- és a gyökérsebző fonálférgek. Betegségként levélfoltosság, antraknózis, bakteriális levélfoltosság és gyökérelhalás fordulhat elő.


























































































