Lándzsarózsa
Aechmea fasciata · Bromeliaceae
Más néven: aechmea, szúrós lándzsarózsa, Csíkolt Lándzsarózsa
A lándzsarózsa (Aechmea fasciata, röviden aechmea) a brazil esőerdők epifita broméliája, ezüstös keresztsávos levelekkel és hosszan díszlő rózsaszín virágzattal. Könnyen tartható szobanövény, de fagyot nem bír, ezért nálunk csak lakásban él meg.
- Fény
- Fényes szórt fény, Félárnyék
- Öntözés
- Közepes
- Páratartalom
- Mérsékelt
- Hőmérséklet
- 18–24 °C, min. 10 °C
- Nehézség
- Igénytelen
- Magasság
- 30–90 cm
Gondozás az év során
Gondozási naptár szobanövényekhez Kontinentális éghajlaton.
A lándzsarózsa jellemzői
A lándzsarózsa Brazília délkeleti, nedves trópusi vidékeiről származik. Természetes élőhelyén, a párás atlanti erdőkben fákon nő epifitaként. Örökzöld, évelő növény, lassan fejlődik.
Tölcséres tőlevélrózsát hoz, amelynek középső tölcsére vizet tart. A levelek merevek, szíjszerűek, bőrszerűek, mélyzöldek ezüstös keresztsávokkal, szélükön tüskés, fekete fogakkal. A növény 30–90 cm magasra, 30–60 cm szélesre nő.
A nagy, rózsaszín, tüskeszerű virágzat látványos, színes murvalevelekből áll, közöttük apró lilás-kék virágokkal. Általában 3–5 év után jelenik meg, és hosszan díszít. Hazai viszonyok között a virágzás ideje március és június közé esik.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
Világos, közvetett fényt kedvel, félárnyékot is elvisel. A rövid, kora reggeli napsütés nem árt neki, a forró déli nap viszont megégeti a leveleket. Kevés fényben halványul a levelek sávozása, és elmarad a virágzás.
Az ideális hőmérséklet 18–24 °C. 10 °C alá ne hűljön, fagyot egyáltalán nem tűri. Nyáron védett helyen a balkonon is kibírja, de ha lehűlne az idő, vigyük be időben.
Öntözés és páratartalom
A lándzsarózsa különlegessége a tölcsére: ebben kb. 2,5 cm magasan tartsunk vizet, és havonta cseréljük ki, hogy ne álljon meg és ne poshadjon el. A közeget csak enyhén nedvesen tartsuk.
Júniustól augusztusig több vizet igényel, télen kevesebbet adjunk neki. A páraigénye mérsékelt. A szárazságot közepesen viseli.
Talaj és átültetés
Nyitott, nedvességtartó, de jó vízelvezetésű közeg kell neki, például perlittel kevert orchideakéreg, vagy akár tiszta tőzegmoha. A gyökérzete kicsi, főleg a rögzítést szolgálja.
Átültetni ritkán kell. A sarjakat akkor érdemes külön cserépbe tenni, ha kb. 15 cm magasra nőttek. Erre április és június között a legjobb alkalom.
Tápozás
A növényt májustól augusztusig érdemes tápoldatozni, vagyis a fő növekedési időszakban. Novembertől februárig nyugalmi időszak van, ilyenkor ne tápoldatozzunk.
Metszés
Virágzás után a kifejlett tőlevélrózsa fokozatosan elhal. Ha már megjelentek a sarjak, az elszáradt anyarózsát eltávolíthatjuk.
Ültetés és tartás
Cserépben, de kérgre vagy faágra rögzítve is nevelhetjük. Fontos a jó légmozgás. Az anyarózsa egyszer virágzik, utána hanyatlik, a növény a sarjain él tovább.
Áttelelés
Télen tartsuk 10 °C fölött, öntözzük takarékosan, a tölcsért is csak enyhén töltsük meg. A nyugalmi időszak novembertől februárig tart.
Szaporítás
A lándzsarózsát sarjakról szaporítjuk. A legjobb időszak májustól júliusig tart. A sarjakat körülbelül 15 cm-es magasságnál választhatjuk le, és ültethetjük külön cserépbe.
Gyakori gondok
Barna, megégett foltok a leveleken: a forró, közvetlen nap okozza, tegyük világos, de közvetett fényre.
Rothadó közép: pangó víz a tölcsérben vagy rossz légmozgás áll mögötte. Rendszeresen öblítsük át a tölcsért, és szellőztessünk.
Halványuló sávok és elmaradó virágzás: kevés a fény, adjunk neki világosabb helyet.
Kártevők közül a pajzstetű fordulhat elő, a tölcsérben pedig szúnyoglárvák telepedhetnek meg. Betegségként a szár- és gyökérrothadás jön szóba, ezt általában a túl sok pangó víz váltja ki.






























































































