Virágzó karácsonyi kaktusz (Schlumbergera) lecsüngő, szegmentált hajtásokkal

Fotó: Victor Farjalla Pontes, CC BY 4.0, iNaturalist

Fotó: Carlos Otávio Gussoni, CC BY 4.0, iNaturalist

Fotó: Victor Farjalla Pontes, CC BY 4.0, iNaturalist

Fotó: David Rankin, CC BY 4.0, iNaturalist

Fotó: David Rankin, CC BY 4.0, iNaturalist

Fotó: Pedro Alvaro Neves, CC BY 4.0, iNaturalist

Szobanövények Pozsgások Kaktuszok

Karácsonyi kaktusz

Schlumbergera · Cactaceae

Más néven: dekabrista, húsvéti kaktusz

A karácsonyi kaktusz (Schlumbergera) késő ősztől kora tavaszig nyílik, amikor a legtöbb szobanövény pihen. Könnyen tartható, de a bimbók megjelenéséhez ősszel hűvös éjszakákra és hosszú sötétségre van szüksége. Nálunk a fagyos telek miatt kizárólag lakásban tartható.

Fény: Fényes szórt fény, Félárnyék
Öntözés: Közepes
Páratartalom: Magas
Hőmérséklet: 21–27 °C, min. 5 °C
Nehézség: Igénytelen
Magasság: 20–50 cm

Fajok és fajták

Schlumbergera truncata

Fényes szórt fény
Közepes

Gondozás az év során

Gondozási naptár szobanövényekhez Kontinentális éghajlaton.

ÁtültetésMetszésSzaporításTápoldatozásTöbb vízVirágzásNyugalmi időszak

Aktivitás idejeNyugalmi időszakJelenlegi hónap

Milyen növény a karácsonyi kaktusz?

A karácsonyi kaktusz, más néven schlumbergera vagy dekabrista (néha húsvéti kaktusznak is nevezik), a kaktuszfélék családjába tartozó, évelő epifita. Őshazája Brazília délkeleti tengerparti hegyvidéke, ahol párás, árnyas esőerdőben fákon vagy sziklákon él.

Levele nincs: a lapos, szegmentált zöld hajtások, a kladódiumok végzik a fotoszintézist. Szegélyük fogas, a hajtásvégeken areolák ülnek. A növény íves, lecsüngő bokrot alkot, ezért függőcserépben különösen mutatós.

A tubusos, sokszirmú virágok a hajtások végén nyílnak. Színük fehér, rózsaszín, sárga, narancs, piros vagy lila lehet. Nálunk általában januárban, februárban, novemberben és decemberben virágzik. A virágok nem illatosak.

Termesztés és gondozás

Fény és elhelyezés

Világos, közvetett fényt vagy félárnyékot szeret. A közvetlen napot nem kedveli, attól a szegmensek szélei vörösre vagy lilára színeződhetnek.

Az ideális hőmérséklet nagyjából 21–27 °C. A fagyot nem viseli, az 5 °C körüli érték már a túlélés alsó határa, ezért télen is maradjon bent. Óvja huzattól és radiátortól.

Öntözés és páratartalom

Közepesen igényes: nagyjából 1–2 hetente öntözze, amikor a talaj már majdnem kiszáradt. Az állandóan vizes közeget nem bírja.

Áprilistól szeptemberig kicsit többet kell öntözni. Szeptemberben és októberben a növény pihenőidőszakban van, ilyenkor ne tartsa túl nedvesen.

A párás levegőt kedveli, hiszen esőerdei növény.

Talaj és átültetés

Nedvességtartó, de jó vízelvezetésű virágföld való neki, homokkal vagy perlittel javítva. Kissé savanyú vagy semleges kémhatást kedvel, nagyjából pH 5,5–7 között.

Áltában 2–3 évente érdemes átültetni, virágzás után, márciusban vagy áprilisban. A növény szereti, ha kissé szűk a cserép.

Tápozás

Áprilistól augusztusig, a növekedési időszakban néhány hetente adjon neki gyenge tápoldatot. A bimbóképződés idején szüneteltesse a tápozást.

Metszés

Virágzás után, márciusban vagy áprilisban a hajtásszegmenseket letekerheti vagy visszavághatja. Ettől a növény jobban elágazik.

Bimbóképzés és téli tartás

A virágzás kulcsa az ősz. A bimbókhoz a növénynek 15–18 °C körüli, hűvös éjszakákra és hosszú sötétségre van szüksége. A hosszabb éjszakák indítják be a virágzást, az éjszakai mesterséges fény viszont megakadályozhatja.

Ha nem nyílik, a leggyakoribb ok az éjszakai fény vagy a meleg ősz. Szeptember közepétől biztosítson legalább 13 óra sötétséget és hűvös éjszakákat.

Szaporítás

Szárdugvánnyal szaporítható, a legjobb időszak április–június.

Gyakori problémák

Lehulló bimbók: hirtelen hőmérséklet-, fény- vagy öntözésváltozás okozza. Tartsa állandó körülmények között, és bimbós korában ne mozgassa.

Petyhüdt, ráncos szegmensek: száraz talaj vagy a túlöntözéstől kialakuló gyökérrothadás jele lehet. Nézze meg a gyökereket, és ehhez igazítsa az öntözést.

Vörös vagy lila szegélyek: túl sok közvetlen nap miatt alakulnak ki, ezért helyezze világos, közvetett fényre.

Kártevők közül a gyapjas pajzstetű, a levéltetű és a gombaszúnyog fordulhat elő. Betegségként gyökérrothadás, fuzáriumos hervadás és szürkepenész jelenhet meg.