Kancsóka
Nepenthes · Nepenthaceae
Más néven: kancsóvirág
A kancsóka, másik nevén kancsóvirág vagy nepenthes, trópusi kúszónövény, amelynek levélvégi kancsói rovarokat fognak. A hazai teleken csak szobanövényként tartható, és igényes növény: állandó nedvességet, magas páratartalmat és lágy vizet kér.
- Fény
- Fényes szórt fény, Félárnyék
- Öntözés
- Magas
- Páratartalom
- Magas
- Hőmérséklet
- 18–30 °C, min. 10 °C
- Nehézség
- Igényes
- Magasság
- 0,3–2 m
Gondozás az év során
Gondozási naptár szobanövényekhez Kontinentális éghajlaton.
A kancsóka jellemzői
A Nepenthes nemzetség évelő, általában örökzöld kúszónövényeket foglal magában, amelyek növekedése lassú. Sekélyen gyökerező, szövevényes gyökérzetű indás növények, amelyek a talajon terülnek el vagy fákra kapaszkodnak fel.
Levelei lándzsa- vagy kardszerűek, fényes zöldek. A levél főere indává nyúlik, ennek végén ül a fedeles, csúszós peremű kancsó. A csapda rovarokat fog el, a legnagyobb fajoknál alkalmanként kisebb gerinceseket is. Egyes állatok a kancsókban húzódnak meg vagy táplálkoznak.
Virága apró, szirom nélküli és illatos, füzérszerű fürtben nyílik, zöldes vagy barnás csészelevelekkel. A porzós és a termős virág külön növényen fejlődik. A termés tok, amely pár hónap alatt megbarnul és felreped, a finom magok pedig csak rövid ideig csíraképesek.
A nemzetség az óvilági trópusokon őshonos Madagaszkártól és a Seychelle-szigetektől Srí Lankán, Indián, Délkelet-Ázsián és Dél-Kínán át Malesiáig, Észak-Ausztráliáig és Új-Kaledóniáig. A legtöbb faj Borneón, Szumátrán és a Fülöp-szigeteken él, párás alföldi tőzeglápokban és fenyérerdőkben, illetve hűvös, ködös hegyi erdőkben.
Termesztés és gondozás
Fény és hely
Világos, szórt fényt vagy enyhe félárnyékot szeret, naponta néhány órányi közvetlen napfénnyel. Egyes fajok a tűző napot is elviselik. Ha túl kevés a fény, nem képződnek kancsók.
Az ideális hőmérséklet nagyjából 18 és 30 °C között van. Nem fagytűrő: a túlélés alsó határa körülbelül 10 °C, a hazai teleken pedig akár -20 °C is lehet, ezért egész évben bent kell tartani.
Öntözés és páratartalom
A közeg legyen folyamatosan nedves, a kancsóka a szárazságot rosszul tűri. Kizárólag esővizet vagy desztillált vizet használj, a csapvíz árt a növénynek. Május és augusztus között több vizet igényel.
A páratartalom legyen magas. Száraz levegőben a levélhegyek megbarnulnak, és a kancsók sem alakulnak ki.
Talaj és átültetés
Laza, tápanyagszegény keverék való neki: szfagnum moha vagy orchideakéreg, tőzeggel és perlittel keverve. Kerti földbe soha ne ültesd. A kémhatás legyen savas, nagyjából pH 4–6 között. A víz ne pangjon, de a közeg maradjon nedves.
Átültetni március–április között érdemes.
Tápozás
Csak módjával tápozz: nagyon híg tápoldat vagy időnként néhány apró rovar elég. A tápozás ideje május–július.
Metszés
A metszés ideje március–április, az átültetéssel egy időben.
Elhelyezés, tartóedény
Függőkosárban vagy üvegházban érzi jól magát, jó légmozgás mellett. Terráriumba csak a kisebb fajok valók.
Áttelelés
Tartsd melegen és párásan, a hideg huzatot kerüld. A hegyvidéki fajoknak egész évben hűvösebb éjszakák kellenek. Pihenőidőszaka november–január között van, a fagytól október és március között kell óvni.
Szaporítás
Szaporítható maggal, szárdugvánnyal és szövettenyésztéssel. Magot februárban–márciusban lehet vetni szobában; friss magot használj, mert az csak rövid ideig csírázik. A szárdugványozás ideje április–június.
Gyakori problémák
Ha nem képződnek kancsók, annak oka az alacsony páratartalom vagy a kevés fény: emeld a páratartalmat, és helyezd világosabb helyre a növényt.
Ha a levélhegyek barnulnak, azt a csapvíz ásványi anyagai vagy a száraz levegő okozza. Válts esővízre, és növeld a páratartalmat.






























































































